A 2019. évi Bécsben megrendezett AMEE konferencián szerzett tapasztalatok összegzése
Az orvosképzés elmélete és gyakorlata iránt változatlanul nagy a nemzetközi érdeklődés. Ezt az is tükrözi, hogy a konferencia több mint 4000 fő részvételével került lebonyolításra. A rendezés, a struktúra követte a korábbi évek gyakorlatát. Örvendetes, hogy Karunk soha nem látott számú kollegának biztosította a részvételt. Ezért minden elismerés a Kar vezetőinek.
A megbeszéltek szerint a Kar delegáltjai igyekeztek minél több előadást, workshop-ot, szimpóziumot meghallgatni, hogy ezt követően lehetőség nyíljon tapasztalatok minél szélesebb széleskörű összegzésére.
Felvételi: az orvos (egészségtudományi) képzésekbe való bejutást a legtöbb helyen gondos kiválasztás előzi meg. Továbbra is fontos faktor a középiskolai (college) előmenetel, ugyanakkor nagyon sok, magas presztizsű egyetem személyes interjú nélkül nem vesz fel hallgatót. Egyre gyakoribb, hogy a jelentkezőknek meg kell felelniük egy komplex, szocio-kulturális teszt követelményeinek is. Itt többek között mérik a verbális kifejező készséget, az együttműködési hajlandóságot, a stressz tűrő képességet, jelentős faktor az elhivatottságot jelző önkéntes tevékenység és a kritikus gondolkodás képessége. Az ilyen jellegű interjúkat felkészített Admisson Committee-k végzik. Ezek munkáját jelentős tapasztalat és szakirodalom segíti. Több francia egyetemen az első évben közös képzésen vesznek rész az élettudományok leendő művelői és a kb. 3- szoros induló hallgatói létszámot az első évet követően egy kompetitív komplex vizsga eredményeinek függvényében szűkítik le a keretszámokra.
Oktatás általában: nagyon fontosnak érezte sok előadó hangsúlyozni, hogy az orvoslás (egészségvédelmet, prevenciót stb.) egyre szélesebb társadalmi kontexusba kell helyezni és az oktatás során. A sok rendelkezésre álló oktatási forma közül továbbra is a kiscsoportos megbeszélések és vezetett önképzés tűnnek a leghatékonyabb megoldásnak. Egyre inkább háttérbe szorulnak a nagy előadások, ugyanakkor számos egyetem a hallgatói rendelkezésére bocsátja a videora rögzített/elektronikusan tárolt tananyagot. A tanulási támpontokat, a tudást mérő módszereket és időpontokat a hallgatók a kurzusok megkezdésekor megismerik. Minden tervezetten, szigorú időbeosztás szerint zajlik. Hangsúlyozom a szervezettséget és a számon kérhetőséget. Nagyon sok egyetem oktatási programja a teljes integrációt célozza (elmosódnak a tantárgyak közötti határok, jól definiált oktatási blokkok, modulok fedik le a teljes tanagyagot). Ott ahol maradt a lineáris oktatás, az ún. elméleti tantárgyak ismételten megjelennek a felsőbb évek tananyagában (klinikai orientációjú biokémia, fizika stb.).
Számokérés: az önálló tanulás eredményességének mérése központi probléma. Részt vettem egy szimpóziumon (#7B Symposium: Understanding student behaviour: The role of digital data ), ahol arról volt szó, hogy a különböző módon összegyűjtött digitális adathalmazok elemzéséből következtetnek a hallgatói attitűdökre, azok változására. A Grenoble-i egyetem összegyűjtötte a francia orvosképző helyeken fellehető digitális tananyagot, hatalmas tesztbankot hozott létre, amely lehetőséget nyújt a ténybeli tudás elemzésére és a hallgatói eredmények analízisére. Egy év alatt 80 000 hallgató töltött ki tesztet, ebből mind az egyéni aktivitásra, mind az egyes tantárgyak ismeretére (gyengeségek, átlagtól való eltérés, erősségek) lehet egyéni és csoport szinten is következtetni. Kértem a kapcsolatfelvételt és ígéretet kaptam rá, hogy a keretprogramot megismerhetjük.
Részt vettem egy e-Health (#4Z Conference Workshop: Digital Health: Bridging the Gap in Medical Education) műhely-megbeszélésen. A központi probléma az volt, hogy önálló diszcíplina keretében történjék e digitális egészségügy oktatása, vagy minden tantárgy keretében essen szó a specifikus megoldásokról. Hibrid megoldás hozott konszenzust: a digitális egészségügy alapvető elveit/megoldásait külön kurzus keretében kellene oktatni, ugyanakkor a szakmaspecifikus megoldásokat adott tantárgyak (radiológia, népegészségtan stb). keretében érdemes megismertetni a hallgatókkal.
Sokkal jobban kellene nekünk is tényekkel bizonyítanunk munkánk eredményességét és hiányosságait (hiányzik az államvizsga eredmények, írásbeli tesztek (coospace) kritikus elemzése). Érdemes lenne bevezetni az egymásra épülés mérését (pl. az orvosi fizika kurzus után az élettan belépőként tesztelje azt, amit nálunk kellett volna elsajátítani. Ennek nem lehet az a kimenetele, hogy blamáljuk az adott tanszéket, ugyanakkor látni/ láttatni lehet a szándék és a valóság ellentmondásait).
Előadóként vettem részt a "#9C: Local responses to the complexities of European Medical Education: Dealing with globalization, migration and increased mobility” című szimpóziumon, melynek egyik célja volt a kelet-európai országokban folyó idegen (nem anyanyelvi) orvosképzés és annak ellentmondásai bemutatása. A többi előadóval egyetemben felsoroltuk mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket annak érdekébe teszünk, hogy a viszonylag alacsonyabb előképzettségű jelentkezőkből 6, de inkább 7 év elteltével elfogadható szakmai felkészültségű orvosokat képezzünk. A szimpózium egyik kiemelt témája a betegekkel való kommunikáció volt. Sajnálatos, hogy ezen a területen nagyon rosszul állunk és megerősítést nyert az az ismert tény, hogy az idegen nyelvű hallgatókat a klinikai képzés során a magyar nyelvtudás hiányosságai erősen akadályozzák a tanulásban. Ezen probléma megoldását sem lehet halogatni, ha komolyan gondoljuk az előrelépést a klinikai oktatás területén.
A konferencia kapcsán sok magyar és külföldi kollégával találkoztam. Örvendetes, hogy az elmúlt évtized erőfeszítéseinek eredményeként a szegedi orvosképzés egyre ismertebbé válik és sok személyes kapcsolat köt bennünket össze.
Szeged, 2019. 09. 02.
Bari Ferenc
