Összefoglaló a 2019. évi (aug. 25-28.) AMEE konferenciáról
The Association for Medical Education in Europe (AMEE) meeting, 2019.08.25-28
Az alábbiakban igyekszem pontokba szedve megosztani azokat a gondolatokat, melyeket a számos plenáris előadás, szimpózium, kiscsoportos szóbeli beszámolók alatt megfogalmazódott bennem.
- Az orvosképzés folyamatos fejlesztése nem megkerülhető igényként jelentkezik. Konszenzus nem a „biztos recept” mibenlétében van, hanem abban, hogy minden orvosképző helynek saját magának kell a lehetséges hatékony módszerek közül azokat kiválasztani és alkalmazni, amelyek saját céljainak legjobban megfelelnek, forrásigényük fedezhető, és mind az oktatók mind a hallgatók mennyiségének és minőségének tükrében kivitelezhetők. Az bécsi AMEE konferencia természetesen egy, az AMEE alapításával 1972-ben megindult folyamat legfrissebb eredményeire fókuszált, azonban számomra (és talán nem vagyok egyedül) az AMEE elmúlt 30 évben elért eredményei is újszerűek és ismeretlenek. Amennyiben van igény az AMEE eredményeinek hazai felhasználására, javaslom pl. az https://amee.org/publications/amee-guides honlapon az elérhető 123 AMEE guidebook közül legalább a Kurrikulumfejlesztési Bizottság által fontosnak tartott e-tankönyvek megvásárlását és tanulmányozását.
- A konferencián kiemelt figyelmet kapott az AMEE által alapított orvosképzési kiválósági díjként jellemezhető ASPIRE elismerések átadása (International Recognition of Excellence in Medical Education). Véleményem szerint a díj kategóriák kijelölik azokat a területeket, ahol olyan oktatási gyakorlat bevezetésére van szükség, amelyek a jövőben (és a trendeket látva a közeli jövőben) már egy intézmény nemzetközi renoméját, sőt nemzetközi akkreditálhatóságát is érintik. Ezek a területek: hallgatói értékelés, kurrikulumfejlesztés, az oktatói kar fejlesztése, a hallgatók bevonása a kurrikulum fejlesztésbe és az egyetem életébe, társadalmi felelősségvállalás, és szimulációs eljárások alkalmazása az oktatásban (a részletes követelményrendszer itt olvasható: https://www.aspire-to-excellence.org/Areas+of+Excellence/). Jelen helyzetben egyelőre nem egy ASPIRE pályázat benyújtása reális, hanem az ASPIRE kritériumait figyelembe vévő kari oktatás-fejlesztési stratégia kialakítása.
- A jelen hazai gyakorlatból modernnek számít a demonstrátori rendszerünk, a hallgató-hallgató interakciók oktatási felhasználása nagyon pozitív eredményű. Ennek kapcsán tervezem az Élettani Intézetben egy alapvetően demonstrátorok által működtetett tutoring rendszer kialakítását amerikai példa alapján (Christopher Barnes, Rush Medical College, USA; Student-Led Tutoring and Gross Anatomy sessions: Meeting a Medical Student Curriculum Redesign with a Near-Peer Tutoring Framework).
Szeged, 2019. 09. 03.
Domoki Ferenc
Élettani Intézet
