A szegedi József Attila Tudományegyetem, azaz a JATE nevét és minőségét megörökítő JATE-díj megjelenési formája tervének a kidolgozására nyílt alkotópályázatot hirdetett a Szegedi Tudományegyetem. Belekukkantottunk a zsűri munkájába, majd a pályázat eredményhirdetése után belehallgattunk a JATE-díj alapítója és nyertes formatervezője beszélgetésébe.
A Nobel-díja pénzjutalmából alapított kitüntetéssel Karikó Katalin az alma matere, az egykor József Attiláról elnevezett szegedi egyetem kiválóságaira kíván emlékeztetni. Az általa alapított JATE-díj formájára kiírt alkotópályázat eredményét a magyar feltalálók napján, 2025. június 13-án hirdette ki a Szegedi Tudományegyetem. A JATE-díjra a jelöléseket 2025. szeptember 8-ig várja az SZTE a jatedij@szte.hu e-mail címre.
A JATE-díj alkotópályázatra érkezett terveket alaposan megvizsgálta a zsűri elnöke, az SZTE Nobel-díjas professzora, Karikó Katalin
– Amerikában jöttem rá, fontos az embereknek, hogy az alma materük fennmaradjon. Ott pénzt és egyéb támogatást is megadnak azért, hogy viruljon az egyetemük – árulta el Karikó Katalin, milyen élmény hatására hozta létre a JATE-díjat. – Magyarországon elég gyakran változik az intézmények neve. Egyetemistaként mi is láttuk a tanulmányi osztályunk hirdetőtábláján, igaz, már átfestve, hogy annak idején a szegedi universitas neve Horthy Miklós Tudományegyetem volt. Mi József Attila Tudományegyetemre jártunk, a JATE rövidítés számunkra a minőséget jelenti. A mostani elnevezés, a Szegedi Tudományegyetem szerencsésebb, mert a város neve nem fog változni.
„A hadi, sport és művészeti díjak és motívumok összetett hagyományok mentén, sok esetben a jelek kölcsönhatásaival kristályosodtak ki” – írta „A győzelem jelképei” című tanulmányában Újvári Edit. Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar habilitált egyetemi docense mint a tehetséggondozásban szerepet vállaló SZTE Junior Akadémia igazgatója kötődik a JATE-díj alkotópályázathoz. A különleges kitüntetés tervezésére az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság, valamint az SZTE Junior Akadémia közösen adott ki felhívást.
– Emléket kívánok állítani a múlt század 70-es éveiben a szegedi József Attila Tudományegyetem, a JATE képviselte kiválóságnak – jelentette ki Karikó Katalin, aki biológia szakos hallgatóként gyűjtött tapasztalatokat az akkoriban az universitas kötelékébe tartozó oktatók tudásáról és a hallgatók tanulási vágyáról.
18 alkotó 16 pályaművét értékelte a zsűri – Karikó Katalin elnökletével. Fotó: Sahin-Tóth István
A versenyzők díja a koszorú – olvastuk a jórészt szegedi kutatók – például Pál József és Újvári Edit – által összeállított Szimbólumtárban. A „koszorú” szócikk kifejti, hogy az egyik megközelítés szerint a dicsőség, a győzelem és a boldog sors, a jó szerencse jelképe a „virágokból, lombos ágakból font kör alakú füzér”. Ez a különböző korokon átívelő szimbólum megihlette a JATE-díj néhány tervezőjét is.
Szakértő szemmel vizsgálgatta a JATE-díj alkotópályázatra beérkezett műveket a százötven kitüntetéssel elismert Karikó Katalin. Fotó: Sahin-Tóth István
– A JATE-díj a kapcsolatokkal, a tudománnyal foglalkozók kitüntetése, nem pedig személy szerint hozzám vagy ahhoz a témához kötődik, amivel én foglalkozom – jelölte meg a zsűri elnöke, Prof. Dr. Karikó Katalin annak a szempontrendszernek a fontos elemeit, amelyek alapján döntöttek.
A győzelem szimbólumai, például Niké babérkoszorúja is megjelent a tervpályázatok között. Fotó: Sahin-Tóth István
– Örülök, hogy ilyen sok alkotás érkezett a JATE-díj megjelenési formájára hirdetett pályázati fölhívásra – hangsúlyozta a Nobel-díjas tudós, aki százötven különböző kitüntetést kapott kutatómunkája és felfedezései elismeréseként. Így aztán Karikó Katalin igazi szakértőnek számít a tudományos díjak szimbólumrendszerének bírálójaként.
A döntés előtt Karikó Katalin a férje, Francia Béla véleményére is kíváncsi volt. Fotó: Sahin-Tóth István
A JATE-díj alkotópályázatra beérkezett művek értékelésekor a zsűri elnökét a korábban átvett kitüntetései közül a Breakthrough Prize és a Helen Dean King-díj, majd a Mendel-díj és a Dr. Paul Janssen-díj külleme ihlette magyarázatra és emlékezésre.
– A Breakthrough Prize végtelenített szalagja kifejezi, hogy a kutatómunkának nincs vége sehol – mutatta föl trófeáját Karikó Katalin. Korábban megírtuk, hogy Hollywoodi „sztárzsivajban” vette át a „tudomány Oscar-díját” Karikó Katalin, az SZTE professzora. A Breakthrough Prize kitüntetést megjelenítő toroid formájú alkotást a tudomány és a művészet közös pontjait kutató képzőművész, Olafur Eliasson készítette. A trófea mint műalkotás a galaxistól kezdve a DNS-tekercsig többféle természetes alakzatot magába sűrít, s ezerféle ötletet ébreszt.
Az egykori szegedi egyetemista, József Attila alakját emeli ki a pályázat „ezüstérmese”, vagyis a 2. helyezettje, a neves szolnoki képzőművész, Pogány Gábor Benő terve, amely köztéri alkotásként is megvalósításra kész. Fotó: Sahin-Tóth István
– A Wistar-patkány stilizált változata a Helen Dean King-díj – emlékeztetett egy másik kitüntetésére Karikó Katalin. A „Heuréka! kiállítás Budapesten és díjátadó Philadelphiában – Tabló itt és szelfi ott a Nobel-díjas Karikó Katalinnak” című összeállításunkban megemlékeztünk a Wistar Institute első női tudósáról, Helen Dean Kingről (1869-1955). A biológus 1909 és 1950 között dolgozott az intézetben. Példája az orvosbiológiai kutatások területén mintát adott a nők számára, hogy létrehozzák saját tudományos örökségüket. Helen Dean King a Wistar laboratóriumi patkány tenyésztésében jeleskedett. A genetikailag homogén albínó patkánytörzs fontos szerepet játszik a biológiai és az orvosi kutatásokban. Ezt a hozzájárulást azzal emelte ki a philadelphiai intézet, hogy a Helen Dean King-díj fémből készült alkotása patkányt formázott. Ez tette igazán egyedivé ezt a kitüntetést.
A JATE-díj alkotópályázat képzeletbeli dobogója 3. fokára állhatott az SZTE hallgatója, Kósa Kitti, aki üvegből képzelte el a tudás lángját kiemelő tervét. Fotó: Sahin-Tóth István
– Kromoszóma ihlette a Mendel-díjat – hozta a harmadik példát a tudományos elismerések sokszínűségére Karikó Katalin. A „Konferencián innen és túl – Mendel-díjat vett át Milánóban Karikó Katalin” című összeállításunkban megírtuk: „a mintegy 15 centiméter magas, kromoszómát ábrázoló üveg szobrot, a European Society of Human Genetics (ESHG) Mendel-díjat egy genetikus készítette. A kromoszóma üvegtestébe egy ráncos arany borsószemet is beolvasztottak, mellyel Gregor Mendel kísérleteire utalnak, melyeket a sárga és zöld színű, valamint a ráncos és sima borsószemek keresztezésével végzett.
A képzeletbeli dobogó legtetejére a Hanko Eszter (képünkön), Mátravölgyi Zsófia és Wende Roberta alkotta „trió” léphetett fel, így a terveik alapján valósul meg a JATE-díj
– Az üvegplafont áttöri egy másik üvegszál. Erre az alkotásra nem tudtak ráírni szöveget, ezért rátettek egy külön érmet, aminek a hátuljára írták rá az évszámot és a díjazott nevét – mutatta meg a világhírű biokémikus a Dr. Paul Janssen-díját. Az „Influenszerekkel is beszélgetett Karikó Katalin, a Dr. Paul Janssen-díjas tudós” című cikkünkben fölvillantottuk: A Johnson & Johnson az egykori munkatársáról, Dr. Paul Janssenről elnevezett díjat „az innováció és a teljesítmény szimbólumának tekinti”.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) oktatója, Hanko Eszter és két korábbi MOME-hallgatótársa, Mátravölgyi Zsófia és Wende Roberta tervei alapján készült el a JATE-díj koncepciója.
„Pályakezdő formatervező művészek vagyunk, akik számára a tárgyak és környezetük alakítása közös felelősség és lehetőség a jelentésformálásra” – kezdte bemutatkozását pályaműve élén Hanko Eszter, Wende Roberta és Mátravölgyi Zsófia. Az alkotó trió formabontó koncepciót dolgozott ki a JATE-díj szellemiségét megalapozva.
– Minden tervezést kutatással indítunk – jelentette ki Hanko Eszter, aki a JATE-díj eredményét kihirdető sajtótájékoztatón egyedül képviselte a három fiatal alkotta csoportot. – Professzor asszonnyal kapcsolatban megnéztük például az archív fotóit, elolvastuk az SZTE Karikó Gyűjteményben fellelhető friss információkat. Órákat töltöttünk azzal, hogy felfogjuk az mRNS működését, mert az első gondolatunk az volt, hogy az ebből megragadható szimbólumokat is feldolgozzuk. Aztán visszatértünk a szegedi egyetemhez kötődő információkhoz.
A kapcsolatok, a rendezettség és a folyamatosság áll a Hanko – Wende – Mátravölgyi elképzelés középpontjában. Kiindulópontjuk a Szegedi Tudományegyetem címere, amelyből kiemelték a tudás, a szellemi örökség és a szabadság védelmezőjének tekintett griffmadár jelképet. Az óriási méretű, oroszlán testű, sasfejű és –szárnyú mitikus állat a tudatlanság sötétségét elűző fáklyát, a tudomány fényét viszi.
A griff – a Szimbólumtár szerint – „Apollón és Pallasz Athéné szent madaraként a jósló tehetség, az éleselméjűség, az éberség jelképévé vált.”
– A végletekig leegyszerűsítettük a fáklya és a griffmadár formáját, majd összeolvasztottuk a körkörösség új jelentésmezejében, ami immár a tudományos közösséget, az időben ívelő kapcsolatokat, az egymásra épülő ismereteket jelenti – magyarázta Hanko Eszter a formabontás lényegét.
„A mozgó láng az élet jelképe” – írja a Szimbólumtár. A fáklya „a megvilágosodást, valamint a géniusz szellemi hatalmát is kifejezheti”.
– Gratulálok, szépen kidolgozott tervet adtatok be – dicsérte a formatervező művészeket Karikó Katalin. – Remélem, a sajtónyilvánosság segíti, hogy még több feladatot kapjatok!
– Élmény volt a JATE-díj témával foglalkozni. Korábban egy gumikerék emlékmű tervén dolgoztunk Zsófival. Mi az egyetem alatt, a műhelyben találkoztunk, majd csatlakozott hozzánk Roberta – vázolta a csoportdinamikát Eszter. – Magyarországon nem sok iparművészeti megbízatás van, de mi azért találunk magunknak feladatot.
A közös koncepció mentén, de egy-egy Karikó Katalintól származó gondolathoz kötötte egyedi tervét a három formatervező művész.
„A díjak arra valók, hogy a figyelmet a tudományra irányítsák” – fogalmazott Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora, amikor bejelentette: 2023. évi fiziológiai és orvosi Nobel-díja pénzjutalmából megalapítja a JATE-díjat. Erre a gondolatra építette „Fókusz és irányítás – A látás, a figyelem és az értelmezés szimbóluma” című, nyertes díjtervét Hanko Eszter. „Ez a tömör, mégis organikusan formált test a földhöz kötöttséget, a fizikai világot, a testet és a kiindulópontot jelképezi.
Hanko Eszter a JATE-díj alkotópályázat végső nyertese az alkotótársait, Mátravölgyi Zsófiát és Wende Robertát is képviselte. A „trió” közös koncepciója alapján a MOME három formatervezője külön-külön elkészítette saját JATE-díj tervét. Fotó: Sahin-Tóth István
„A kő posztamens az idő, az állandóság és a hitelesség hordozója, a közösség, az értékrend és a hagyomány metaforája” – magyarázta az alkotó. Hanko Eszter szerint fontos, hogy a magyar kőfajta „a föld mélyének energiáit, átalakulási folyamatot és kozmikus energiáit idézik meg, hidat képezve a tudomány, az emlékezet és az anyag között”.
A kő a stabil alap, ami jelentheti a tanárokat, az üveg pedig a jövő építését – értelmezte a formát öltő JATE-díj szimbólumrendszerét Karikó Katalin. Fotó: Sahin-Tóth István
A bemetszés lényege, hogy a díj „ergonómiailag illeszkedik az emberi kézbe. A test és a tárgy határai itt elmosódnak, a díj a test egyfajta protézise, kiterjesztése lehet.
– Számomra a stabil alap kifejezője a domború kő, amelyhez illeszkedik a homorú üveg, ami az áttetszősége miatt a lehetőségeket jelenti – magyarázta Karikó Katalin, hogy miért Hanko Eszter tervében látta meg a JATE-díjat. – A bemutatott változatok közül a tardosi vörösmárvány színe tetszett a legjobban. Azt szeretném, ha a kődomb oldalára írnák rá a JATE-díj elnevezést, alatta a kitüntetés átadásának az éve, mellette a díjazott neve legyen! – fogalmazta meg instrukcióit az SZTE Nobel-díjas professzora. Számításai szerint az adományából legalább 33 évig kiosztható a JATE-díj három kategóriája.
Hanko Eszter értelmezésében „a feszített lebegő üvegfelület nagyítólencse, amely az átláthatóság, a fókusz szimbóluma”. Mindez kifejezi, hogy a tudomány lényege, hogy ránagyít a valóságra”.
– Az iparművészeti egyetemen végeztem, megvannak a kapcsolataim a tartós megoldásra és kiváló kivitelezésre – hangsúlyozta a JATE-díj kitüntetés tervezője. Hanko Eszter az elképzelése szerint a kő alap megvalósítására Kontúr András szobrászművészt, míg az üveglencse elkészítésére Gaál Endre üvegművészt kérte fel.
Újszászi Ilona
Fotók: Sahin-Tóth István
Korábban írtuk a JATE-díjról:
A tudás, ami lángra lobbant: kihirdették a JATE-díj tervezésére kiírt alkotói pályázat győzteseit
Szegedi Tudományegyetem
Debreceni Egyetem
Semmelweis Egyetem
Pécsi Tudományegyetem
