Bezár

Hírek

Hangfelvételek

Hangfelvételek

2016. december 22.
13 perc



DSC07809_2 Egészségtudományi Képzési Tömb
Prof. Dr Lázár György dékán interjúja a Kar új EKT épületéről
EKT épület >>>
  bartyik_katalin

Debreczeni Pál díj

Bartyik Katalin, az SZAOK

Gyermekgyógyászati Klinikájának

tanára, a Szegedért Alapítvány Társadalmi-Állampolgári Kuratórium Debreczeni Pál díját veheti át munkásságáért. A tanárnő rosszindulatú daganatos megbetegedéssben szenvedő gyerekeket gyógyít – Tráser László kérdezte munkájáról.

Debreczeni Pál díj (mp3) >>>

Peto-Zoltan Katasztrófa orvoslás
Pető Zoltán, az SZAOK Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályának vezetője egy hétig segítette, gyógyította a törökországi földrengés túlélőit. Ottani élményeiről kérdezte őt Tráser László.
Interjú:
földrengés (mp3) >>>






kjg_uj Orvos-beteg kapcsolat
Kimondani nagyon egyszerű, ha elgondoljuk kézen fekvő – ha egy azon városban van egy siket és nagyot halló gyerekeket képző iskola és egy Fül- orr- gége klinika, akkor a két intézmény lépjen kapcsolatba. Szegeden évek óta így történik, és szándékuk szerint ez folytatódik is. Erről a különleges orvos- beteg kapcsolatról kérdezte Kiss József Gézát, a szegedi egyetem audiológus professzorát, Tráser László.
Interjú:


dr_varkonyi_tamas Beszámoló a Diabetes Világkongresszusról

A közelmúltban tartották Dél-Koreában a Diabetes világkongresszust, 180 ország, mintegy 20 ezer képviselőjével, szakorvosok és számos betegszervezet jelenlétével. A résztvevők száma is mutatja, milyen mértékű elterjedtségű jelenségről van szó világszerte. A Magyar Diabétes Társaság főtitkára, Várkonyi Tamás professzor tájékoztatja hallgatóinkat a kongresszusról. Tráser László összeállítása.
Interjú:


JM Jancsó Miklós professzor emlékezete

A szegedi orvosegyetem, ahogy az egyetem összevonásokig ismerték, a SZOTE több olyan, nemzetközi elismertségű professzorral rendelkezett, akik ezen az egyetemen lettek világhírűek, munkájuk által. Jancsó Miklós akadémikus, a Gyógyszertani intézet egykori professzorának neve mindenképpen ezen a dicsőségtáblán olvasható. Emléktáblájánál rá emlékezik tanítványa, Bálint Gábor professzor, akit Tráser László kérdezett.
Interjú:



Tudósítás a Tudomány Nap ünnepségről


A magyar tudomány ünnepéről az MTA már 1997 óta megemlékezik, hivatalosan azonban 2003 óta ünnepeljük minden év novemberben, azon a napon, melyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A Szegedi Akadémiai Bizottság tudomány napi ünnepségén Tráser László járt.
Interjú:



Malária

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO az emberiséget veszélyeztető járványokat rangsorolva, a maláriát helyezte az első helyre, melynek veszélyét jelzi, hogy évente több mint 200 millió az új megbetegedés. Európában nem igen esik róla szó, de a trópusi afrikai, ázsiai kontinenseken az évente megtörténő, 100 milliós nagyságrendű új megbetegedést okozó malária ellen tenni kell valamit. A védőoltással már korábban is kísérleteztek, és most ez a vállalkozás új szakaszba lépett, a tömeges védőoltás eljutott a megvalósulás szakaszába. Ha ez a 3 afrikai országban most induló tömeges megelőző védőoltás sikerrel jár, akkor a fekete himlő után ez lenne a második tömeghalált okozó járványos betegség, amelytől megszabadul az emberiség. Bálint Gábor szegedi orvos professzor, a trópusi betegségek szakértője Tráser Lászlónak nyilatkozott.
Interjú:


Prof.Petri_Gabor A Petri Tanítványok Baráti Körének tudományos konferenciája

December 7.-én ebben az évben is megtartják a Petri tanítványok Baráti körének tudományos konferenciával egybe kötött találkozóját, melyől az Egyesület titkára Gervain Mihály. c egyetemi docens tájékoztat Tráser László mikrofonja előtt.
Interjú:






Dr.Olah_Judit

Rákgyógyítás

 

Sokféle félelmeink egyike a rákos megbetegedés, jóllehet a különféle rákbetegségek között akkora különbség van, mint például a gyümölcs félék között, mondja Oláh Judit professzor asszony, a szegedi egyetem Onkoterápiás Klinikájának igazgatója. Egyébként orvosokat hallgatva megdöbbentő tudatlanságról számolnak be – sokszor még betegek körében is. Talán ezért is hasznos gyakrabban szót ejteni a betegség tüneteinek észlelése előtt(!) már a gyanú fölmerülésekor szűrővizsgálatra, orvoshoz menni. Tráser László összeállítása.

Interjú:




dr_kulka_frigyes_ Megemlékezés

Dr. Kulka Frigyes egykori szegedi sebész professzor, majd az országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója, halálának 30. évfordulója alkalmából megemlékezést tartanak Budapesten a Korányi Intézetben, szeptember 23.-án, melynek védnöke prof. dr. Kásler Miklós miniszter. Kulka Frigyes professzor szegedi évei idején egyik vezető munkatársa volt Baradnay Gyula sebész professzor. Ot kérdezte emlékeiről Tráser László.

Interjú:

 



Implantátumok beültetése

Eddig mintegy 800 hallás javító, vagy egyenesen a hallást lehetővé tevő implantátumot ültettek be a szegedi egyetem Fül- orr – gégészeti és nyaksebészeti Klinikáján, - sikerresen. Ezek a műzer beültetésen alapuló hallást lehetővé tevő parányi műszerek a világ mai produktumainak élvonalába tartoznak, beteg és orvosa örömére, állítja Kiss József Géza professzor, a Klinika Audiológiai részlegének vezetője, akit Tráser László kérdezett.
Interjú:



Járvány

Miközben a világ ezernyi ügyes – bajos dolgával van elfoglalva, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO a napokban nemzetközileg veszélyes övezetté nyilvánított egy afrikai övezetet, Kongóban, az ottani Ebola – járvány miatt. Kongó határos szomszédai is aggódnak, Uganda és Kenya is az immár második Ebola – járvány magas halálozási arányai miatt. Minderről Bálint Gábor orvos professzort, a trópusi betegségek szakértőjét, WHO tanácsadóját kérdezte Tráser László.
Interjú:



Napozás

Mint minden jó dolognak, a szép barna bőrnek is kockázata van, már pedig ennek nagyon sokan nincsenek tudatában. Pedig, mint hallani fogják, Oláh Judit bőrgyógyász professzor ezt tapasztalata alapján mondja. Az egyre szélsőségesebb európai időjárás ezt a gyors bőr-barnulást különösen is veszélyezteti. Tráser László összeállítása.
Interjú:



Szontagh_Ferenc

Szontágh Ferenc Asztaltársaság


100 éve született Szontágh Ferenc professzor, az SZTE ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának egykori legendás igazgatója. Akkori tanítványai, munkatársai közül néhányan megalakították tiszteletére a nevével jelölt asztal társaságot, mely a közelmúltban ülésezett. Annus János tanár úr, Szontágh professzor egyik tanítványa beszél erről, Tráser Lászlónak.

Interjú:

 
 

Nővérkék

Az egészségügyben dolgozókat hivatalosan évente egyszer szoktuk köszönteni, de ők, orvosok nővérkék beteghordók, kórházi vagy klinikai dolgozók mindennap végzik a munkájukat. Sőt, rájuk szó szerint igaz, éjjel –nappal dolgoznak. Sajnos a nővérkék, akikből mindig kevés van, de a munkát akkor is el kell látni – közülük csak azok maradnak hűségesek, akik szívvel-lélekkel gyógyítják a betegeket. Tráser László egy ilyen nővérkét kérdezett az egyik szegedi klinikán.

Interjú:

 

Dr. Vécsei László

Nagyok Dr. Vécsei Lászlóval


A Kossuth Rádió május 23.-án adta le prof. dr. Vécsei László akadémikus, a SZTE Neurológiai klinika igazgatójával készített interjúját, Vécsei Tanár úr átfogó képet ad munkásságáról, oktató, kutató és gyógyító munkájáról.

Ide kattintva meghallgatható >>



Rákgyógyítás

 

Az eredményes rákgyógyítás és ma már ez gyakoribb, mint az ellentéte, alapfeltétele közhely – testünk gyanús tüneteinek észlelésekor mielőbb orvoshoz kell menni. Ettől sokan félnek, halogatják, de evvel csak a gyógyítás esélyeit rontják. A másik fontos feltétel, megjelenni minél több szűrő vizsgálaton, mert az is segít, sokat segíthet a sikeres kezelésben. A hazai rákgyógyítás megújuló lehetőségeiről Oláh Judit professzor asszonyt, a szegedi egyetem Onkoterápiás klinika igazgatóját Tráser László kérdezte.

Interjú:

 


Dr. Vécsei László Stroke - okai, tünetei, rehabilitáció

Vannak betegségek, amelyekről beszélni is nehéz, olyan nyomasztó esetek kapcsolódnak hozzájuk. Az agyvérzés, a stroke ilyen. Akinek ismerőse, rokona, netán ő maga átélte akár könnyebb változatát is – meg tanulja értékelni a tünetmentes köznapokat. Talán azt is mondhatjuk, új életet kapott – mindazzal a nehézséggel, amivel a stroke gyógyult állapota is jár Vécsei László akadémikust, a SZTE Neurológiai Klinika igazgató professzorát Tráser László kérdezte.
Interjú:



Dr_Kiss_József_Géza Kétszeresére bővül a szegedi Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika

Egy rövidesen elkezdődő építkezéssel, melynek elavult körülményei között világhírű hallásjavító munkát végeznek, sőt siketen született gyermekeket tesznek hallóvá, modern berendezéseket, implantátumokat ültetnek a koponyába. Több éves előkészítés után, rövidesen hozzákezdenek a klinika új épületszárnyának megépítéséhez, mely reményeik szerint egy év alatt elkészül. Kiss József Géza professzor erről tájékoztatja hallgatóinkat, Tráser László mikrofonja előtt.
Interjú:


265agyas Vérdepó
Vérdepót alakított ki az Egyetem és a Klinikai központ vezetése, a Petri Gábor klinikai tömbben, amelynek ünnepélyes átadását október 26.-án tartották a helyszínen. A vérdepó működését már szeptember 24.-én, zökkenőmentesen megkezdte és azóta is hasonlóképpen működik. A Klinikai központ vérfelhasználásának majd teljes egészét, mintegy 98%-át kezeli az újonnan telepített Vérdepó, mely karnyújtásnyira van a legjelentősebb vérfelhasználó egységektől, a Központi műtőtől, intenzív és sürgősségi osztályoktól. Az ünnepélye átadón járt Tráser László.
Interjú Dr. Fendler Judit kancellár asszonnyal és Dr. Németh László Klinikai Központ elnökkel:


Interjú Dr. Szekeres Veronikával, a Szegedi Regionális Vérellátó Központ régióigazgatójával:



Évfolyamtársak
Interjú:


Dr_Nemeth_Gabor

A Szegedi Tudományegyetem általános orvoskarán lévő Nőgyógyászati klinika igazgatója, Németh Gábor professzor szerint, ma ugyan olyan fontos és kötelező a klinikai beavatkozás előtti alapos orvosi kézmosás, pontosabban kézfertőtlenítés, mint a 19. század 40-es éveinek elején, amikor Semmelweis Ignác kötelezővé akarta tenni a klórmész-oldatos kézmosást. Ma természetesen különleges kesztyűben dolgoznak a sebészi beavatkozást végző orvosok, akkor ezt még nem ismerték, de a kézfertőtlenítés műtét, vagy szülés előtt ugyan úgy higiénés parancs, mint „az anyák megmentője” szerette volna. Tráser László összeállítása.

Interjú:

 


Dr_Kiss_József_Géza

Különleges orvosi műtét a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán

 

A világnak éppen olyan nap, mint a többi, de kisfiúnak az új élet kezdete, hiszen eddigi életéhez képest alapvető változás – mától halló gyermekké vált. Természetesen nem azonnal, de a legjobb úton indulhat meghallani a világot. a szegedi egyetem Fül- orr-gége klinikáján Rovó László igazgató professzor, bekapcsolta azt a hallókészüléket, amelyet korábban beültetett és mára a seb begyógyult. Az eseményről és annak jelentőségéről Kiss József Géza professzor beszélt, Tráser László mikrofonja előtt.

Interjú:

 


Dr_Lazar_Gyorgy Interjú az új vezetőkkel

Interjú:



dr_varkonyi_tamas

Interjú Várkonyi Tamás egyetemi docenssel

Magyarországon jelenleg a lakosság mintegy 10%-a, egy millió ember, de inkább több cukorbeteg. Ez a szám arányosan illeszkedik a Közép-Kelet-európai térség átlagába. Változtatni, gyógyulni csak a gyógyszerektől nem lehet, hangsúlyozza dr Várkonyi Tamás, a szegedi egyetem tanára, a Magyar Diabetes Társaság főtitkára.

Interjú:

 


17-Pavics_Laszlo

Interjú Pávics László professzorral

Az öregkori elbutulás világ viszonylatban és hazánkban is, sokak számára keserves valóság, aminek még pontos diagnózisa is problémás. Magyarán nem olyan egyszerű, még a nukleáris medicina eszközeivel dolgozó szakorvosoknak sem megállapítani vagy kizárni az Alzheimer-kór megjelenését. Most amerikai és európai kutatók jelentős vizsgálatai alapján, a képalkotó diagnosztikai eszközök által, a betegség felismerésében nagy lépést tettek előre. Erről kérdezte Pávics László professzort, a szegedi egyetem Nukleáris medicina intézetének igazgatóját Tráser László.
Interjú:



A Petri tanítványok a sebészeti beavatkozásokról

A modern sebészet legfőbb célja megegyezik az orvostudomány atyjaként ismert Hippokratész alapelvével: úgy gyógyíts, hogy csak minimálisan árts a beavatkozással. Ezt az eszményt csak korszerű műszerekkel, berendezésekkel, folyamatos tanulással, tapasztalat szerzéssel lehet megvalósítani, ami persze méregdrága, tehát magas költségvetést igényel. Mindez is szóba került Szegeden,a Petri tanítványok legutóbbi összejövetelén, ahol Tráser László is járt.

Interjú:

 


Bari.Ferenc

Interjú egy könyvbemutatóról

Noah Harari Homo Deus, a Holnap rövid története c könyvéről a napokban beszélgetést rendeztek a BTK-n, Bari Ferenc ÁOK dékán és Gyenge Zoltán bölcsész dékán részvételével. A professzorok véleménye lényegében megegyezett a könyvről, melynek szerzője maga is történész professzor Jeruzsálemben, és világszerte érdeklődést kiváltó munkák alkotója. Bari Ferenc professzort Tráser László kérdezte.

Interjú:

 



prof_Bari_Ferenc

Interjú a felvételiről

A pontszámok ismertek, az öröm és a bánat könnyei már elhullottak, minden jelentkező tudhatja a felvételi eredményét. A vidéki orvos képző helyek közül idén is a szegedi egyetemre volt a legnehezebb bejutni, de ez nem tartotta vissza a hallgatókat. Örvendetes módon igen jelentős idegen nyelvű orvosképzés folyik, immár évtizedek óta Szegeden, angol és német nyelven. Bari Ferenc professzor, dékán alapos tájékoztatást ad a kar munkájáról, Tráser László kérdéseire.
Interjú:


janka_zoltan

A Jancsó díjas Janka professzor úr interjúja

"Holisztikus, tehát 'egészleges' szemlélettel kell tekinteni az emberi lélek és test életműködéseit. Ezen szemlélet jegyében az egyik tengelyről, a biológiai-genetikai-farmakológiai tényezők pszichés zavarokban betöltött szerepéről és ennek keretében saját kutatásairól tartott tudományos előadást a Jancsó Miklós Emlékérem és Jutalomdíj átvétele alkalmából Janka Zoltán professzor, az SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika egyetemi tanára 'A biológiai és farmakopszichiátria tudományos üzenete' címmel. A díjátadó ünnepségen Bari Ferenc professzor, orvoskari dékán köszöntötte az ünnepeltet."

Tráser László interjúja:

 


Bari_Ferenc

Az idegen nyelvű oktatásunk helyzete

Immár évtizedes hagyomány, hogy a szegedi orvoskaron több száz külföldi hallgató kezdi az első évet, csatlakozva korábban érkezett társaihoz. Ennek azonban ára van, hiszen az itt tanuló diákok egyre több térségbeli egyetem hívása közül választhatnak, így versenyképes tantermek, laboratóriumok, s mindenek előtt a kiváló oktató-személyzet nélkülözhetetlen. Erről kérdezte Bari Ferenc dékánt, a szegedi orvoskar vezetőjét Tráser László.

Interjú:

 

V_L_keskeny

Nemzetközileg elismert eredmények az agykutatásban

A szegedi Neurológiai klinika kutatóinak nemzetközi elismertségét jelzik az agykutatásban elért eredményei, amelyeket a migrén és az SM betegségek terén végeznek. Erről számolt be Vécsei László akadémikus, klinika igazgató, akit Tráser László kérdezett.

Interjú:

 


L.Gy
Új utak és módszerek a sebészet világában

Új és még újabb utak – módszerek jelennek meg a sebészet világában, amivel lépést tartani, aminek technikai feltételeit biztosítani rendkívüli kihívás a szakma művelőinek. A szegedi sebészeti klinika évtizedeken, majd egy évszázadon keresztül használt épületéből új helyre költözött, olyan műszerparkkal felszerelt műtőkkel, amelyek a világ minden klinikáján modernnek számítanak. Erről és a sebészet jövőjéről kérdezte a klinika igazgatóját Tráser László.

Interjú:

 


 dekan



Évértékelés

Az ÁOK idei tanév első félévére tekint vissza prof. dr. Bari Ferenc dékán, akit Tráser László kérdezett.


Interjú:

 

 Sz-Gy_A



Sajtótájékoztató a XXIII. Szent-Györgyi Napok rendezvényéről

Az egészségtudományi karok sajtótájékoztatóján készült interjúk a Szent-Györgyi Napok rendezvényéről.


A karok képviselőit Tráser László kérdezte.

Interjúk:

 

 Ujszaszi_Ilona










Szent-Györgyi Albert ismeretlen oldala

Azt gondolhatnánk, már mindent tudunk róla, legalább itt Szegeden, ahol az egyetem rektora is volt, és C-vitamin kutatásait is itt végezte, amiért Nobel-díjat kapott. Természetesen Szent-Györgyi Albertről van szó, akit most több évforduló kapcsán is emlegetnek a szegedi egyetemen. Életének számos ismeretlen oldaláról kérdezte Újszászi Ilonát, a SZTE munkatársát Tráser László.

 

Interjú Újszászi Ilona szóvivővel:

B.Gy.


Medikus emlékek 1956-ról

'56 hangulatát, a forradalmi mozgalom lelkierejét jól példázza a következő történet, melyről főszereplője évtizedeken át hallgatott. Baradnay Gyula szegedi sebész professzor elmondja, életében egyszer fegyvert fogott, majd megvált tőle. A professzort Tráser László kérdezte.

 

Interjú Dr. Baradnay Gyula professzorral:

 

 

Pavics_Laszlo
fotó: radiologia.hu


Új részleg az ÁOK Nukleáris Medicina Intézetében

A dél-alföldi régióban hiánypótló radioizotópos kezelésekre alkalmas kezelési és vizsgálati részleget alakítottak ki 1,2 milliárd forintból, uniós támogatással a Szegedi Orvoskar Nukleáris Medicina Intézetében, jelentette be dr. Pávics László, az intézet igazgatója.

A professzor elmondta, az intézetben radioaktív izotópokat használnak különböző anyagok követésére, ily módon a szervezet anyagcsere-folyamatainak megjelenítésére, illetve gyógyításra nyílik lehetőség. A szegedi egyetemi intézetben évente mintegy tízezer vizsgálatra és közel ötszáz beteg kezelésére nyílik lehetőség – mondta Pávics László. A kérdező Tráser László.

 

Interjú Dr. Pávics László intézetvezető egyetemi tanárral:

 


dekan



Tanévkezdés

A Szegedi Tudományegyetemen is megkezdődött az idei, 2016/17-es tanév. Az ÁOK idei tanévének kilátásairól és várható feladatairól prof. Dr. Bari Ferenc dékán beszélt. A kérdező Tráser László.


Interjú Prof. Dr. Bari Ferenc dékánnal:

 


 

 

 

 

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek