Kiemelkedő teljesítménnyel végeztek az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar (SZAOK) TDK hallgatói a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Orvos- és Egészségtudományi Szekciójában. A nyertes pályamunkák egyike Dr. Gráczer Alexandra, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ (SZAKK) Pathologiai Intézetének rezidense nevéhez fűződik. Díjnyertes kutatásáról vele beszélgettünk.
Dicséretes szerepléssel zárult a 37. OTDK az SZTE SZAOK hallgatói számára: az eseményen, melynek a Pécsi Tudományegyetem adott otthont, a 73 fős kari kvótából összesen 37 díjat nyertek el, melyből 13 első hely született, valamint további 3 díj szintén a karhoz köthető. A SZAOK ezzel ismét a második helyen végzett az orvosképző intézmények között az első díjak számát tekintve, közvetlenül a Semmelweis Egyetem mögött. Dr. Gráczer Alexandra az Elméleti orvostudományok - Élettan, Kórélettan Tagozatban mérettette meg magát. Egyike volt annak a 13 hallgatónak, akik kutatásukkal elnyerték a szakmai zsűri elismerését, így büszkeségére felléphetett a dobogó legfelső fokára.
Prof. Dr. Farkas Eszter kutatócsoportjában végezte kísérleteit
Mint a fiatal kutató mesélte, már egyetemi évei alatt is aktívan bekapcsolódott az SZTE-n folyó tudományos munkába. Kezdetben az Élettani Intézetben dolgozott demonstrátorként, majd a Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszéken folytatta kutatásait. Itt mélyült el érdeklődése a különböző neurológiai kórképek vizsgálata iránt. Ebben az időben lehetősége nyílt csatlakozni Prof. Dr. Farkas Eszter tanszékvezető egyetemi tanár kutatócsoportjához, ahol Dr. V. Kecskés Szilvia mentorálása alatt, hallgatói kutatópartnerével, Hudák Zoltánnal közösen dolgozták ki azt a pályamunkát, amellyel elnyerték az idei OTDK első helyét, „A dasatinib és quercetin potenciális neuroprotektív hatásainak vizsgálata fokális iszkémia idős patkánymodelljében” című munkájukkal.
Dr. Gráczer Alexandra elárulta, amikor csatlakozott a kutatócsoporthoz, már körvonalazódtak azok a vizsgálatok, amelyek a dasatinib (daganatellenes gyógyszer) és a quercetin (antioxidáns hatású növényi vegyület) lehetséges agykárosodást csökkentő hatásmechanizmusát vizsgálták. A szakirodalmi adatok alapján ezek a szerek más betegségek kezelésében már biztató eredményeket mutattak, azonban olyan szempontból, hogy hogyan lehet általuk az agyi stroke utáni állapotot javítani, még nem kutatták. „A végcél mindig az, hogy legyen transzlációs potenciál, vagyis a kutatásból majd az embereken is alkalmazható orvosi kezelés szülessen” – közölte a rezidens.
Az akut iszkémiás stroke a világon minden hatodik embert érinti, az idősek között pedig ennél is nagyobb gyakorisággal fordul elő. Ötven-hatvanéves kor felett minden évtizedben megduplázódik a betegség előfordulása. Minél idősebb korban éri a beteget stroke, annál súlyosabb következményekkel jár, annál rosszabbak a teljes felépülés kilátásai. Ráadásul az időseknél az érelmeszesedés is gyakori, és ha a nyaki verőeret érinti, az a stroke kockázatát jelentősen fokozza. „Kutatásaink során a stroke kísérletes modelljén azt vizsgáltuk, hogy ha idős korban a nyaki verőér elmeszesedik és ezt diagnosztizálják, akkor a diagnózist alapul véve indított terápia mennyire javítja egy későbbi stroke kórfolyamatát, súlyosságát. Egy olyan kezelést alkalmaztunk, melyről korábban már ismert volt, hogy az erek falában megjelenő úgynevezett szeneszcens sejtek előfordulását csökkenti. A szeneszcens sejtek olyan sejtek az érfalban, melyek az idős korral jelennek meg, és gyulladásos válaszokat kezdeményezhetnek. Mivel gyulladásos folyamatokat indítanak el, így károsak az erek funkciójára, működésére nézve. Azt a hipotézist vizsgáltuk, hogy ha ezeket a szeneszcens sejteket támadjuk a dasatinib és a quercetin kombinációjával, az javítja-e az agyi erek működését, így enyhíti-e a stroke súlyosságát. Vizsgálataink bizonyították, hogy a kezelés valóban csökkentette az agyi erekben előforduló szeneszcens sejtek számát, és az agyi infarktus méretét is. Ezek alapján a dasatinib és quercetin kombinációja idős korban nagyon ígéretes terápiás megközelítésnek tűnik, ami további vizsgálatok tárgyát képezi.”
Dr. Gráczer Alexandra. Fotó forrása: Dr. Gráczer Alexandra
Kutatása újdonságot nyújtott
Eredményeik pedig felkeltették az idei OTDK zsűrijének is a figyelmét. Nem véletlenül, hiszen ilyen formában még nem vizsgálták, hogyan lehet az időskori stroke utáni állapoton javítani, tehát mindenképp újdonságot tudtak nyújtani. Dr. Gráczer Alexandra elmondta, amikor kutatásuk elindult, még sokan szkeptikusak voltak a vizsgálatukban használt két anyaggal szemben, főként a dasatinib nevű, kemoterápiás hatású szer ily módon történő alkalmazásával kapcsolatban, ám ma már számos kettes, illetve hármas fázisú klinikai vizsgálat bizonyítja, hogy kutatásuknak tényleg van transzlációs potenciálja. Éppen ezért a fiatal orvos nagyon nagy hálával gondol témavezetőire, akiktől mindenre kiterjedő, alapos felkészítést kapott az OTDK-ra. „Nemcsak az előadásmód kidolgozásában segítettek, hanem felkészítettek az előadást követő szakmai vitára is. Olyan sokszor átbeszéltük a részleteket, a kutatás elméleti hátterét, hogy álmomból felébresztve is bármikor tudtam volna. Éppen ezért, amikor a versenyen sor került az előadásomra, szinte már egyáltalán nem is izgultam” – idézte fel.
Jobb szakemberré válni
Elmondta, számára az OTDK egy remek gyakorlási lehetőség volt, hogy hogyan álljon ki a nagyközönség elé, hogyan érveljen egy teljesen idegen, szakmai közönség és zsűri előtt, hiszen pályája során elengedhetetlenek ezek a jártasságok. „Valószínűleg elég sokszor fogok még ilyen helyzetbe kerülni, a pályám során számos konferencián kell majd részt vennem, és elő kell tudnom adni magamat és a munkámat. Az OTDK-n való szereplés – főként az eredmény tudatában –, mindenképp erősítette az önbizalmamat. Szerintem nagyon jól döntöttem annak idején, hogy elkezdtem a tanulmányaim mellett tudományos munkát is végezni. Egy olyan világba nyertem betekintést, ami hosszú távon hozzájárul ahhoz, hogy jobb szakember legyek” – zárta gondolatait Dr. Gráczer Alexandra.
Fülöp Tímea
Borítóképen: Dr. Gráczer Alexandra. Fotó forrása: Dr. Gráczer Alexandra
