Az SZTE SZAOK Pathológiai Intézetének falán leplezték le Prof. Dr. Ormos Jenő, egykori intézetvezető emléktábláját, ezzel is tisztelegve professzor úr életműve, szellemi kisugárzása előtt.
Az emléktáblát Kiss Istvá szobrászművész készítette.
Dr. Ormos Jenő professzor emléktábla avató ünnepségén Iványi Béla professzor által 2022. április 28-án elmondott beszéd
Ormos Jenő professzor úr tanítványaként emlékezem az iskolateremtő egyetemi tanárra, a lenyűgöző tudású és műveltségű emberre.
Professzor úr 64 éven át, 1946.-tól 2010.-ig dolgozott a Szegedi Tudományegyetem Patológiai Intézetében. 1962 és 1993 között, 31 éven át volt tanszékvezető, majd 1993-tól emeritus professzorként további 17 éven keresztül vett részt a tanszék munkájában. 6 évig volt a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese.
Professzor úr a patológiai diagnosztikában szinte mindenhez értett, a sebészi anyagokat évtizedeken keresztül, naponta konzultálta. 85 éves korában még leletezett. A daganatok mintázatának biztos felismerése, alapossága, olvasottsága, kitűnő memóriája az ország egyik legjobb diagnosztájává tette. Az intézet diagnosztikus laboratóriumait nemzetközi színvonalon működtette, a könyvtárba minden, a leletezéshez szükséges szakkönyvet beszerzett. Hangsúlyt fektetett a bonctermi diagnosztika minőségére.
Orvostanhallgatók generációit tanította a patológia alapjaira. Gondosan összeállított tantermi előadásain a betegségeket a saját diagnosztikus anyagából készített fotókkal szemléltette. A tananyagot számonkérte, türelmes, ugyanakkor szigorú vizsgáztató volt.
Nagy gondot fordított a szakorvosképzésre, a pongyolaságot nem tűrte.
A vesebiopszia elektronmikroszkópos vizsgálatát Humboldt ösztöndíjasként sajátította el 1961.-ben. Elsőként írta le, hogy diabeteses nephropathiában a tubulusok basalis membranja is jelentősen megvastagszik. Kandidátusi értekezését diabetes nephropathia biopsziás vizsgálata témakörből 1963.-ban védte. A „vesecsatornák morphológiája pathológiás körülmények között, különös tekintettel a veseelégtelenségre és az interstitialis gyulladásra“ című, 1981.-ben védett MTA doktori értekezése igényes szintézisét adta a heveny veseelégtelenség, a heveny pyelonephritis, a malakoplakia, a köszvény, a kilökődő veseallograft témakörökben tett humán és experimentális megfigyeléseiről, a vesecsatornák regenerációjáról. Munkatársaival bizonyította, hogy a malakoplakiát E. coli fertőzés idézi elő, a betegségre jellemző Hansemann-sejtjek aktiválódott macrophagok, a Michaelis-Guttmann testek pedig elmeszesedett reziduális testek. Elsőként idéztek elő malakoplakiát kisérleti állat veséjébe fecskendezett E. coli endotoxin-kivonatával. A bakteriális fertőzéssel előidézett vizsgálatok mikrobiológiai hátterét felesége, Lantos Judit biztosította. Ormos professzor úr és munkatársai: Csapó Zsolt, Mágori Anikó, Kemény Éva, Iványi Béla, Nádasdy Tibor, Lászik Zoltán, Kuthi Enikő, Bőti Zsuzsa és Krenács Tibor a tudományos világ élvonalába tartozó folyóiratokban közlemények sorát publikálták. Professzor úr tudása tette lehetővé a belgyógyászati vesebetegségek, valamint a veseallograft diszfunkció biopsziás kivizsgálását Szegeden. Klinikus munkatársai Sonkodi Sándor, Turi Sándor, Pokorny Gyula, Csajbók Ernő és Szenohradszky Pál voltak.
Professzor úr nem-vese témájú kandidátusi értekézések készítését is ösztönözte; intézetvezetése alatt 12 kandidátusi és 1 akadémiai doktori értekezés készült. 18 munkatársa lett Magyarországon vagy külföldön egyetemi tanár. 5 munkatársa patológus osztályvezető főorvosként folytatta pályáját.
Professzor úr évtizedeken keresztül szervezett továbbképzéseket, hazai kongresszusokat, nemzetközi patológustalálkozókat. Az Európai Patológusok Társasága, a Német Patológusok Társasága kongresszusaira évtizedeken keresztül eljárt, ezek költségét saját maga állta. Professzor úr három évig volt a Magyar Patológus Társaság elnöke. Munkásságát hazai és külföldi tudományos társaságok részesítették elismerésben, 2009-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapot.
Professzor úr életét áthatotta az evezés, a kerékpározás, a túrázás, a komolyzene, az irodalom, a földrajz szeretete. Sok-sok verset tudott kívülről. Apai ágon hódmezővásárhelyi családból származott, iskoláit Vásárhelyen járta, ízig-vérig vásárhelyinek tartotta magát, tantermi előadásaiban használta a vásárhelyiek őzését. Az intézetbe évtizedeken keresztül kerékpárral az elsők között érkezett, és az utolsók között távozott. Munkatársaként 34 évig élvezhettem tudását, humorát; a világról, az emberekről vallott felfogását, puritán világképét és etikáját.
Professzor úr 2019. februárjában, otthonában hunyt el. Karunk nagy professzorai közé tartozik, akik közül most tanszéki elődeit, Baló Józsefet és Korpássy Bélát, pályatársai közül pedig Ivanovics Györgyöt, Petri Gábort, Boda Domokost és Varró Vincét említem. Professzor úr életműve, szellemi kisugárzása előtt emléktábla elhelyezésével tisztelgünk.
Az ünnepségen adták át "A szegedi Pathológiáért" Alapítvány Ormos Jenő emlékplakettjeit, melyet ezúttal Prof. Dr. Rovó László rektor, Prof. Dr. Lázár György dékán és Kiss Ferenc alapítvány alapító kapott meg.
