In memoriam Prof. Dr. Molnár József (1936–2025)
Megrendüléssel és őszinte fájdalommal búcsúzunk Dr. Molnár József emeritus professzortól, aki életének 90. évében csendesen eltávozott közülünk. Egy kivételes tudóstól, egy elhivatott tanártól és egy rendkívüli embertől kell most búcsút vennünk, olyasvalakitől, akinek szellemi öröksége még sokáig velünk marad.
Molnár József professzor úr egyetemi tanulmányait a Szegedi Orvostudományi Egyetemen végezte, ahol 1961-ben avatták orvosdoktorrá. Ettől az évtől kezdve egészen élete végéig hűségesen kötődött a Szegedi Tudományegyetemhez és az Orvosi Mikrobiológiai Intézethez, ahhoz a közösséghez, amelyet nemcsak szolgált, hanem formált is, ahol 1986-91 között az Általános Orvostudományi Kar dékánhelyetteseként is dolgozott.
Tudományos pályája kiemelkedő volt. Az orvostudomány kandidátusaként, majd az MTA doktoraként a mikrobiológia, a baktériumgenetika, a virulencia, a kombinált kemoterápia és a daganatsejtek rezisztenciájának kutatásában nemzetközileg is elismert eredményeket ért el. Több mint 450 tudományos közlemény, két szabadalom, közel 10 ezer idézet, és számtalan nemzetközi együttműködés fémjelzi munkásságát. Kutatásait mindig a betegek iránti felelősség, az emberi szenvedés enyhítésének szándéka vezette, ennek szellemében dolgozott a Szegedi Rákkutatásért Alapítvány elnökeként 1995-2022. Kutatói tevékenysége mellett fontos volt az a hatás, amelyet tanárként és mentorként gyakorolt, 1965-től kezdve orvos-, fogorvos- és gyógyszerészhallgatók generációit tanította orvosi mikrobiológiára. Előadásai nem csupán tudást közvetítettek, hanem gondolkodásra, kérdezésre, felelősségvállalásra neveltek. A Doktori Iskola alapító tagjaként és alprogramvezetőként tanítványai egész sorát indította el a tudomány útján, 21 PhD disszertáció elkészülésénél működött közre témavezetőként, sokak számára nemcsak egyszerű vezető, hanem valódi szellemi támogató volt. Több hazai és nemzetközi tudományos társaságban töltött be vezetői szerepet, 1979-től a Szegedi Akadémiai Bizottság Biológiai Szakosztályának tagja, később titkára, majd elnöke lett, 1989-től az MTA Mikrobiológiai, Járványtani és Oltóanyag Bizottságának tagja, 1990-től a Magyar Vöröskereszt Csongrád Megyei Szervezetének elnöke, 1992-től pedig az Európai Közösség Tudományos és Technológiai Együttműködési Projektek vezetőségi tagja lett. A COST pályázatokban Magyarország képviselője volt, 2000-2006-ig a COST B16 elnökeként tevékenykedett.
Közéleti szerepvállalása, nemzetközi tudományos munkája és emberi hitelessége egyaránt tiszteletet parancsolt. A Szegedért Alapítvány Fődíja, az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetés, a Munkaérdemrend Bronz Fokozata és a Pedagógus Szolgálati Emlékérem mind arról tanúskodnak, hogy munkásságát nemcsak tanítványai, hanem a közösség egésze is nagyra becsülte.
Molnár József Professzor Úr elsősorban ember volt, figyelmes, segítőkész, szerény és megbízható. Olyan Professzor, akinek ajtaja mindig nyitva állt, aki meghallgatta a kérdéseket, és aki soha nem felejtette el, honnan indult. Emeritus Professzorként is aktívan dolgozott, mert számára a tudomány és az oktatás nem munka, hanem életforma volt. Most, hogy elment, mindannyian egy kicsit szegényebbek lettünk.
Tanítványai, kollégái és mindazok, akik ismerték, tudják; amit adott, az nem múlik el. Az Orvosi Mikrobiológiai Intézet munkatársainak nevében búcsúzom Khalil Gabrin gondolatával „Az élet nem hagyja el azokat, akik elmennek; csak alakot vált azok szívében, akik maradnak.”
Emlékét szeretettel és hálával őrizzük.
Burián Katalin
és az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar
