A Magyar Család-és Nővédelmi Tudományos Társaság (MCSNTT) örökös tiszteletbeli elnöke Prof. emeritus Dr. Bártfai György köszöntő szavaiban ismertette a résztvevőkkel, hogy az MCSNTT és a Diczfalusy Alapítvány évek óta rendszeres résztvevője és aktív szereplője a Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábornak.
Az elhangzott előadások jelmondata „A hit, a hazaszeretet és a hagyománytisztelet szerepe a család megmaradásában” volt.
Bártfai professzor bevezetőjében rámutatott arra, hogy „…a Család egészsége fontosságának hangsúlyozásával rámutatunk a Kárpát-medence jelenlegi demográfiai gondjaira, a gyermekvállalás problémáira. Hogyan kerül ebbe a HHH képlet, és mi a szerepe a hagyománytiszteltnek? Vannak országok vagy népcsoportok, ahol a hagyománytisztelet komoly összetartó erő, a nemzeti identitás kifejezője. A skótokat senki sem gúnyolja ki a skót szoknya vagy a jellegzetes skót kockás minta miatt. Alig van olyan amerikai vagy svéd nyaraló, ahol ne lobogna a házon vagy a kertben a nemzeti lobogó, az öregek tisztelete évezredes hagyomány Japánban, és a példák még hosszan sorolható. Legyen náluk a Család, a nagycsalád, a 3 generációs modell a hagyomány része, olyan, amit megbecsülünk. Ezért tennünk is kell! Az igazi érték az egészség, amely erőt ad és átsegíti a CSALÁDOT minden nehézségen. Különösen így van ez nehéz időkben.”
A Hagyománytisztelet és család szekció ezért foglalkozott alapvető demográfiai kérdésekkel, valamint azzal, hogy a határon kívül élő nemzettársaink hogyan ápolják a hagyományokat, és az egyes országok egészségügyi keretei milyen lehetőséget biztosítanak a magasszintű ellátásra, az anyanyelvhasználatra, az egészség megőrzésére.
Minderről kitűnő magyar, vajdasági és erdélyi előadók tartottak vitaindítót.
Professzor Dr. Németh Gábor tanszékvezető egyetemi tanár, SZTE SZAOK Általános, Szak- és továbbképzési dékánhelyettese előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt 2021-es évben a halálozások száma jóval nagyobb mértékben növekedett, mint a szüléseké, így negatív egyenleggel zártuk a 2021-es évet. A népesség továbbra is csökken, bizonyos betegségek következtében létrejött halálozási statisztikákban is sajnos elöl járunk. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a születésszám 0,7%-kal, mintegy 660 fővel növekedett az előző évhez képest.
Csökkent a terhességmegszakítások száma is. A teljes termékenységi arányszám 1,56-ról 1,59-re nőtt, ez azonban még mindig messze van az ideálistól.
Egy ország egészségügyi rendszerének teljesítménye az elkerülhető halálozások alakulásában, illetve ezen belül is a kezelhető halálozások mértékével jellemezhető. Sajnálatos módon az uniós átlag csaknem kétszerese ez a szám. Rosszul teljesít az ország az úgynevezett prevencióval megelőzhető halálozások számában is (alkoholfogyasztás, dohányzás). Mindannyiunk feladata a lakosság egészségi állapotának folyamatos monitorizálása javítása, hiszen csak így tudjuk elérni a célt, hogy a természetes fogyás mértéke csökkenjen. Ebben a folyamatban elsődleges szerepe van az egészségügyi kormányzatnak, az egészségügyi ellátásban résztvevő személyzetnek, valamint a lakosságnak is. Szervezett szűrővizsgálatok (emlő, vastagbél, méhnyak) nagymértékben javíthatják a jelenleg nem éppen rózsás helyzetet. A feladat adott: valamennyiünknek tenni kell annak érdekében, hogy a népesség fogyását megállítsuk, a lakosság egészségi állapotát javítsuk
Dr. Virok Dezső egyetemi docens a Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ és Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Orvosi Mikrobiológiai Intézetéből az mRNS vakcinák felfedezésének történetéről tartott előadást. Ismertette, hogy a koronavírus (SARS-CoV-2) ellenes vakcinákkal szemben gyakori ellenérv, hogy a fejlesztésük túl gyors volt, ezért hatékonyságuk megkérdőjelezhető. Ezzel ellentétben, az mRNS vakcinák fejlesztése tulajdonképpen az mRNS felfedezésével, az 1960-as évek elején kezdődött. A vakcina több évtizedes fejlesztése közben olyan jelentős problémákat kellett megoldani, mint például az mRNS molekula termelése, az mRNS molekula becsomagolása és gyulladáskeltő hatásának mérséklése. Ezek önmagukban is olyan problémák, amelyek megoldása nélkül ma nem lenne hatékony mRNS vakcinánk. A vakcina fejlesztésén kutatók százai, de inkább ezrei dolgoztak világszerte. Számunkra különösen jelentős, hogy ezekben a kutatásokban magyar tudósoknak is lényeges szerepük volt.
Karikó Katalin munkássága alapvető fontosságú volt a vakcina gyulladáskeltő hatásának csökkentésében. A tudományos közvélemény konszenzusa az, hogy ezek a kutatások Nobel-díjra is esélyessé teszik a kutatónőt. Az mRNS vakcinák nemcsak a fertőzéses betegségek leküzdésében, hanem egyéb kórképek, például a rákos megbetegedések kezelésében is alapvető szerepet játszhatnak.
Dr. Somogyvári Ferenc egyetemi docens a Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ és Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Orvosi Mikrobiológiai Intézetéből Koronavírusok; múlt, jelen, jövő című előadásában elmondta, hogy a pillanatnyilag zajló pandémia miatt a koronavírusok mindenki által ismertté váltak. Korábban a koronavírusoknak elsősorban állatgyógyászati jelentőségük volt. Emberi megbetegedésként az enyhe tünetekkel járó felső légúti fertőzések kórokozói voltak. A megfázások 30%-ának hátterében a koronavírusok állnak, és ezzel a rhinovírusok után a második leggyakoribb légúti patogének. Az alsó légutakhoz alkalmazkodó koronavírusok világméretű járványokat indítottak el. A napjainkban zajló SARS-CoV-2 járvány a harmadik ilyen fertőzéshullám.
Az első két pandémia viszonylag gyorsan lecsengett, ez utóbbi viszont jelentősen elhúzódik.
Várható, hogy a SARS-CoV-2 jelen marad az életünkben úgy, hogy a koronavírusokra jellemző téli szezonalitását a megnövekedett emberi interakciók befolyásolni fogják. A vírus okozta betegség jellege idővel folyamatosan változik. Ebben a vírus mutálódása mellett az új terápiák és a vakcinák megjelenése, és az emberi tényező is szerepet játszik. Pillanatnyilag úgy látszik, hogy a vírus okozta betegség tünetei enyhülnek, és a halálozási arány is csökken. Ezt a tendenciát rontja, hogy a többi légúti patogén – átmeneti eltűnésük után – visszatért, és a koronavírussal együtt fertőzve súlyosabb tüneteket tud kiváltani. Az eddigi alsó légúti koronavírusok körülbelül tízévente jelentek meg. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor számolnunk kell egy új alsó légúti koronavírus megjelenésével is.
Dr. Mák Kornél PhD, a GFE egyetemi docense a jelenlevőknek előadásában hangsúlyozta, hogy a magyarság és a vallás évszázadok óta összekapcsolódik nemzetünk életében. A történelem folyamán sokszor a hit emelte át a magyarságot a nehézségeken. Mai információs
világunkban, egy nagy világválság küszöbén, a hit nem lehet harmadlagos dolog, hiszen ez egyfajta alapvetést is megteremt. Mind a magyar demográfia pozitív alakulásában, mind az értékek őrzésében nagy szerepe van. Ennek gyakorlati megvalósítása az egyik legfontosabb feladatunk napjainkban.
Dr. Párducz László PhD c. egyetemi docens - a Magyar Család-és Nővédelmi Tudományos Társaság elnöke - zárszójában elmondta a jelenlevőknek, hogy a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság a nemzet megmaradásának alapját képező család egészségét kívánja elősegíteni azáltal, hogy alapelveiben, célkitűzéseiben megfogalmazottak szerint a közgondolkodást kívánja megváltoztatni, családbaráttá, gyermekcentrikussá tenni.
A szétszaggatott közösségeinkben tudatosítani szeretnénk, hogy a szüleinktől kapott adósságot nemcsak a szülők felé kell törleszteni, hanem a saját gyermekeink irányába is.
Valljuk és hirdetjük: a fogantatás, az azt megelőző, illetve az az alatti életmódnak, a várandósság alatti ártalmak elkerülésének alapvetően rendkívüli jelentősége van. A leendő szülők döntéshozatalában, a terhesség megtartásában megjelenik ugyan a „másállapot”, de soha sem szabad elfelejteni, hogy az élettörténetünket a gyermek határozza meg leginkább. Gondoljunk arra, hogy a szellemi, a pszichés jólétünket befolyásolva a gyermekek legalább annyira fontosak, mint a gazdasági jólétünk.
A gyermekvállalás a végtelen élet képletét hordozza magában. A gyermekben valahol önmagunkat vetítjük előre. A magyar édesanyákban az anyaságba vetett hitet kell erősíteni. Nem szabad hagyni, hogy kivesszen belőlük a helyes arányérzék. Tudatosítani kell, hogy 37 éves korig lehetőleg szülni kell, azaz addig a szüléseket, a reprodukciót igyekezzen mindenki megvalósítani. Minél későbbi, idősebb életkorban vállalkoznak a nők az első terhességükre, annál nehezebben esnek teherbe, ezen kívül a következő gyermek megszületésének az esélye is csökken. Mindenkinek tisztában kell lenni azzal a ténnyel, hogy a gyermekvállalás
valahol a végtelen élet képletét hordozza magában. A gyermekekben valahol önmagunkat vetítjük előre. Egyre emelkedik azon nők száma, akik nem tudnak gyermeket világra hozni biológiai okok miatt, mert a gyermekvállalást későbbi időpontra helyezték.
Meg kell értetnünk a fiataljainkkal a Nobel - díjas Szent-Györgyi Albert gondolatait, miszerint: „A természet nagy elvekre épül. A természet nem épít külön elveket egy fának, egy bokornak, egy virágnak, egy embernek. Minden egy közös nagy alapelvre épül úgy, hogy végeredményében mindegy, hogy mit tanulmányozunk, ha elég értelmesek vagyunk ahhoz, hogy az élet alapelveit, szerkezetét megértsük.”
Professzor Dr. Németh Gábor tanszékvezető egyetemi tanár
SZTE SZAOK Általános, Szak- és továbbképzési dékánhelyettese
