Sportrehabilitációs tréner a Sportorvostani Tanszék szakrendelésén

Október elsejétől, Dr. Bárszki Lászlót (sportrehabilitációs tréner, mentőorvos, klinikai szakorvos) köszönthetjük a Sportorvostani Tanszék sportrehabilitációs szakrendelésén. A doktor úrral eddigi szakmai életútjáról, a sportrehabilitációról és jövőbeni szakmai terveiről beszélgettünk.

esza_felso1_250x250










Kérem, meséljen az eddigi szakmai pályájának állomásairól…


1987-ben születtem itt Szegeden, és gyakorlatilag mióta az eszemet tudom orvos szerettem volna lenni. Már az egyetemre úgy jöttem, hogy tudtam, sürgősségi ellátással szeretnék foglalkozni. Dolgoztam a szívsebészet intenzív osztályán, ápolóként, segédápolóként. Ott nagyon megszerettem magát az intenzív terápiát, meg a sürgősségi szemléletet. Ezt követően 2012-ben -ahogy megszereztem az általános orvosi diplomát-, léptem be a sürgősségi szakképzésbe. Emlékszem a legelső önálló vonulási napomra, amikor egyedül kellett egységvezetőként kivonulnom. Előtte mindig ott volt egy felügyelő, aki ha rossz döntést hoztam, tudott korrigálni. Egy mellkasi fájdalomhoz mentünk ki, és arra nagyon emlékszem, hogy izgultam, hogy milyen döntéseket fogok hozni, de szerencsére minden jól sikerült. Akkor már biztosan tudtam, hogy én ezzel szeretnék foglalkozni. Ugyanúgy mentőzni is szeretnék, mint klinikai környezetben dolgozni. Jelenleg is az Országos Mentőszolgálat kivonuló szakorvosa és Csongrád megyei állomásszakmai felelőse vagyok, illetve az SZTE SZAKK Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályán dolgozom szakorvosként. Tekintve, hogy gyerekkorom óta mindennapos a sport az életembe, mindig is motoszkált a fejemben a sportorvosi szakvizsga megszerzése. Ezen belül is engem a rehabilitációs része érdekelt a sportorvostannak, így elvégeztem idén nyáron a National Academy of Sports Medicine által akkreditált sportrehabilitációs trénerképzést.


Barszki

Hogyan kell egy sportrehabilitációs szakrendelést elképzelni?

Szakrendeléseimen a sérülést elszenvedett sportoló állapotfelmérése történik, átbeszéljük és értelmezzük a leleteket, eredményeket. Ízületi mozgástartomány-mérésre és izomdiszbalanszok értékelésére kerül sor, melyek alapján azonosítjuk az alul-és túlműködő izomcsoportokat, így állítva fel célzott rehabilitációs tervet. Munkám részét képezik az ízületi mobilizációs és lágyrésztechnikák alkalmazása: sportköpölyözés, flossing, trigger pont terápia, sport blade használata, kinesiotape. Felállítjuk a kitűzött célt, ehhez meghatározzuk a további terápiás és diagnosztikai vizsgálatok szükségességét. Végigkísérem a sportoló teljes rehabilitációját, és teljes tudásommal arra törekszem, hogy pácienseim mihamarabb visszatérhessenek az aktív és biztonságos sportoláshoz.


Ön szerint előny a sportorvosi szakmában, hogy Ön is sportol? Hitelesebb így?

Szerintem igen. Éveken keresztül kosárlabdáztam, kézilabdáztam, teniszeztem, napi rendszerességgel futottam. Végül a lovaglás, díjugratás lett a szenvedélyem. 2010-ben sportedzői vizsgát tettem, ezt követően éveken keresztül oktattam lovaglást, díjugratást. Nekem is kellett rehabilitálni a vállamat, a térdemet. Ebben tudok segítséget nyújtani, hiszen én is végig csináltam ugyanazt a terápiás folyamatot, amit a pácienseknek is kell.


Melyek a leggyakoribb sportsérülések?

Változó. Az, hogy melyik a leggyakoribb sérülés, az sportágtól függ. Egy dobójátékosnak úgyis egy fejsérülés, egy rotátor-köpeny sérülés lesz az elsődleges. Egy futball játékosnak egy bokaficam, vagy egy szalagszakadás. Egy kézilabdásnál mind alsó-, mind felső végtag vagy a törzs is megsérülhet, magából a mechanizmusból sérülhet csont, izom, ízület és szalag is.

 

Tudatos együttműködéssel javulhatnak a páciens gyógyulási esélyei?

Igen, nagymértékben. A sportrehabilitációban például -attól függően, hogy mi a sérülés-, az első napokban, vagy akár hetekben a sportoló kap házi feladatot, hogy otthon pontosan milyen mozgásokat végezzen. Az utánkövetés során, ha a sportolónak panasza van, például duzzadt az ízület, belázasodik, fájdalma van, akkor módosítani kell az edzésterven, ill. a rehabilitációs protokollon.


Milyen szakmai tervei vannak a közel jövőben? Van a szakmájához kapcsolódóan olyan álma, amit még szeretne megvalósítani?

Első körben a sportorvosi szakvizsgát szeretném megszerezni, 2021 tavaszán. Pihenést is tervezek, de a rehabilitációs szakképzés is érdekel, azon belül is a mozgásszervi rehabilitáció. Van még egy megvalósításra váró álmom is. Egy olyan szakrendelést képzelnék el -akár egy egyetemi tanszék keretein belül-, ahol a sportrehabilitáció témakörében egy szélesebb lehetőséget biztosítunk a sérült sportolóknak. Szorosan együtt dolgozva gyógytornásszal, dietetikussal, sportpszichológussal, sportrehabilitációs edzővel és humánkineziológussal, úgymond egy széles szakmai palettán biztosítani azt, hogy a sportolók mihamarabb regenerálódhassanak. Úgy képzelem el ezt a gyakorlatban, hogy első lépésként én, mint sportorvos megvizsgálom a sportolót, aztán egy csapatként összeülünk a kollegákkal, és felállítjuk azt a rehabilitációs tervet, amivel a sportoló minél hamarább visszanyerheti a korábbi versenyadottságait.


Köszönöm szépen az interjút, további sok sikert kívánok a munkájához!

Interjú: Varga Diána

Az interjú a Szegedi Tudományegyetemen az Európai Unió támogatásával valósult meg. Projekt azonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014.





Kövess minket



YouTubeLinked inGoogle PlusTwitter


Kiemelt hírek

Sirkove_1170

Szent-Györgyi Albert halálának évfordulója alkalmából a New York-i Magyar Főkonzulátus videójával tisztelgünk névadónk előtt