Bezár

Képzések

Általános orvosképzés

Általános orvosképzés

Általános orvosképzés

2014. augusztus 28.
6 perc

Karunk legfontosabb tevékenysége az orvosképzés. Az orvosi hivatás élethosszig tartó tanulással jár, hiszen mindig születnek új felfedezések és gyógymódok, azonban az újdonságokat csak akkor tudja magáévá tenni a gyógyító szakember, ha megfelelő alaptudással rendelkezik.

Az emberi test felépítésének, biológiai folyamatainak megértése, működési mechanizmusai fizikai és kémiai hátterének ismerete széleskörű tudást kíván meg. Nem véletlen, hogy a világ leghosszabb ideig tartó és legszerteágazóbb – elméleti és gyakorlati – felsőfokú képzése az orvosi képzés. Az alapismeretek és a teljesítendő gyakorlati elemek listáját, vagyis az általános orvosképzés tananyagát szigorú jogi szabályozás írja elő. A hat évig tartó tanulási folyamat során elsajátítandó ismeretek összefoglaló leírását és elvárásrendszerét az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet tartalmazza, az alábbiak szerint.

Általános orvos mesterképzési szak egységes, osztatlan képzés

1. A mesterképzési szak megnevezése: általános orvos (Medicine)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
- szakképzettség: okleveles orvosdoktor
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Doctor of Medicine

Az oklevél doktori címet tanúsít, rövidített jelölése: dr. med.

3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány

4. A képzési idő félévekben: 12 félév
5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 360 kredit;

5.1. Alapozó ismeretek: 92-124 kredit;
5.2. Előkészítő klinikai ismeretek: 44-64 kredit;
5.3. Klinikai alapismeretek: 138-186 kredit;
5.4. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;
5.5. Szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 18 kredit;
5.6. A gyakorlati ismeretek aránya: intézményi tanterv szerint legalább 65 %.


6. A szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan általános orvosok képzése, akik a képzési idő alatt elsajátított ismeretanyaguk, szakmai készségeik, orvosi szemléletük és magatartásuk alapján a szakma szabályai szerint részt vehetnek az egészségügyi ellátásban; ezen tevékenységük során messzemenően figyelembe veszik a betegek sajátosságait, emberi méltóságát, jogait, és ennek megfelelően döntenek, illetve cselekszenek; kellő ismeretanyaggal és készségekkel rendelkeznek ahhoz, hogy első, majd ráépített szakorvosképzési programba bekapcsolódhassanak és ezt követően sikeres szakvizsgájuk birtokában, választott szakterületükön önálló szakorvosi munkát végezzenek; megfelelő elméleti ismeretek és gyakorlati készségek birtokában képesek bekapcsolódni a doktori képzésbe.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
- az egészséges emberi test felépítését és működését, a molekuláris szinttől a komplett szervezetig;
- a betegségek kialakulásának mechanizmusait, a betegségek által okozott strukturális és funkcionális elváltozásokat;
- a gyakran előforduló betegségek okait, tüneteit, etiopathogenezisét, korai diagnosztikáját, a gyógyításukra szolgáló eljárások lényegét, ezek indikációit és kontraindikációit, valamint ezen eljárások kockázatát;
- a betegségek gyógyszeres kezelésének lehetőségeit, a gyógyszeres terápia élettani és patológiai alapjait, valamint az eljárások veszélyeit;
- a legfontosabb klinikai és laboratóriumi vizsgálatokat, a gyógyító eljárásokat és ezek értékelését, alapvető műtéttani és fizioterápiás ismereteket;
- az orvostechnikai berendezések működési elveit és alkalmazási területeit;
- felhasználói szinten a korszerű egészségügyi ellátás, kutatás és ismeretszerzés információs rendszereit;
- a szomatikus és pszichés elváltozások közötti kapcsolatokat, képesek arra, hogy ne betegséget, vagy beteg szerveket, hanem a beteg embert kezeljék;
- az egyén és a társadalom egészségvédelmének, egészségfejlesztésének, az egészség helyreállításának tudományos alapjait, az egészségre veszélyes ártalmakat;
- a megelőzés (primer, szekunder és tercier prevenció) elméleti és gyakorlati alapjait, az egészségügyi szűrővizsgálatok elvi alapjait és a gyakorlati megvalósításának módszereit és rendszerét;
- az egészségügyi rendszer felépítését és működését, az egészségügy szervezetét, irányítását, gazdaságának alapjait, valamint az egészségügyi biztosítási rendszert;
- az emberek közötti kapcsolatok legfontosabb törvényszerűségeit;
- az orvosi tevékenység legfontosabb etikai vonatkozásait és jogi szakkérdéseit.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
- az adott betegség gyógyítására legalkalmasabb eljárás kiválasztására;
- életmentésre;
- alapvető klinikai készségeket igénylő beavatkozások felügyelet nélküli meghatározott szakmai standardok szerinti kivitelezésére;
- megfelelő orvos-beteg kapcsolat kialakítására, a betegnek betegségéről – megfelelő szinten – felvilágosítás nyújtására és meggyőzésére a gyógyítás szükségességéről;
- a betegtől és a beteg környezetétől anamnézis felvételére;
- a páciens fizikális megvizsgálására;
- a vizsgálati eredmények interpretálására;
- diagnózis felállítására, laboratóriumi alapvizsgálatok elvégzésére és eredményei értékelésére;
- leletek készítésére;
- gyógyszerek felírására;
- a betegek megfelelő irányítására;
- más orvosokkal és szakalkalmazottakkal történő együttműködésre és konzultálásra;
- a betegségek megelőzési módszereinek alkalmazására;
- az egészségre ártalmas magatartásformák és életmód felismerésére;
- a megelőző orvostudomány ismereteinek alkalmazására, szükség esetén megfelelő hatósági intézkedések kezdeményezésére, illetve megtételére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
- empátiás készség, segíteni akarás,
- megfelelő szintű kommunikációs képesség (beteggel, teammel, társadalommal),
- kreativitás, rugalmasság,
- kritikus gondolkodás,
- problémafelismerő és –megoldó készség,
- intuíció és módszeresség,
- információfeldolgozási képesség,
- tanulási készség, jó memória, a folyamatos szakmai önképzés igénye,
- hajlandóság a megszerzett tudás átadására,
- elkötelezettség és igény a minőségi munkára,
- kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás,
- méltányos hozzáállás,
- alkalmasság csoportmunkában való részvételre.

7. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

7.1. Alapozó és előkészítő klinikai ismeretek: 136-188 kredit


Általános természettudományi alapismeretek:
orvosi fizika/biofizika, biostatisztika, informatika, méréstechnikai ismeretek, orvosi kémia, biokémia, sejtbiológia, molekuláris biológia, molekuláris genetika.


Orvostudományi alapismeretek:
anatómia, szövet- és fejlődéstan, orvosi élettan, patológia, patofiziológia/klinikai fiziológia, mikrobiológia, az immunológia alapjai, klinikai propedeutika (belgyógyászati és sebészeti propedeutika, műtéttani alapismeretek), klinikai biokémia/klinikai laboratóriumi diagnosztika, orvosi képalkotó eljárások, orvosi elsősegélynyújtás, megelőző orvostan és népegészségtan, orvosi gyógyszertan.


Magatartástudományi alapismeretek: orvosi etika, orvosi pszichológia, orvosi kommunikáció.


7.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei 138-186 kredit:
klinikai alapismeretek: belgyógyászat (kardiológia, gasztroenterológia, hematológia, klinikai endokrinológia, anyagcserebetegségek, diabetológia, nephrológia, klinikai immunológia, pulmonológia), gyermekgyógyászat, általános sebészet, traumatológia, aneszteziológia és intenzív terápia, szülészet-nőgyógyászat, neurológia, pszichiátria, farmakoterápia, fül-orr-gégegyógyászat, infektológia - fertőző betegségek, klinikai genetika, klinikai onkológia, ortopédia, oxyológia, bőrgyógyászat, radiológia, szemészet, urológia, fogászat és szájsebészet, családorvostani bevezető, igazságügyi orvostan, továbbá választható ismeretek.
A kötelezően választható ismeretek aránya: legalább 15 %.

8. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat magában foglalja az ápolástani gyakorlatot, továbbá a belgyógyászati, gyermekgyógyászati, sebészeti, szülészeti és nőgyógyászati, neurológiai és pszichiátria gyakorlatot, valamint a családorvosi praxisgyakorlatot. A szakmai gyakorlatok időtartamát és követelményeit a felsőoktatási intézmény tanterve határozza meg azzal, hogy annak időtartama legalább 6 hét.

9. Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, spanyol vagy orosz vagy nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvből egy nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.*


*Megjegyzés: A Kari Tanulmányi Ügyrend az angol nyelv igazolt ismeretét teszi kötelezővé az alábbi szabályozással:

20.3. A Kar nem ad ki diplomát a magyar képzésben részt vevő, záróvizsgát tett hallgató részére, ha a hallgató a záróvizsga letételét követő 5. naptári év végig nem mutatja be az angol nyelvből középfokú, „C” (B2 szintű) típusú általános nyelvi vagy szaknyelvi, államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letételét igazoló okiratot. Ez a szabály legelőször a 2014-2015-ös tanévre beiratkozó hallgatókra alkalmazandó.


Orvosi_szakok

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek