Petri Gábor professzor születésének 100. évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílt
2014. november 18-án 15.00 órakor megnyílt a Petri Gábor professzor 100. születésnapjának tiszteletére megrendezett emlékkiállítás a József Attila Tanulmányi és Információs Központban (Szeged, Ady tér 10.), amely 2015. január 15-ig látogatható.
Prof. Dr. Vécsei László megnyitó beszéde:
Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Kollégák!
Megtisztelve éreztem magam, amikor Kovács Gábor professzor úr a Petri Gábor Alapítvány elnöke felkért Petri professzor úr születésének centenáriuma alkalmából rendezett kiállítás megnyitására. Nem tagadom, hogy ennek személyes okai is voltak, hiszen éppen négy évtizede annak, hogy Petri professzor úr befogadott mint elsőéves orvostanhallgató diákköröst a vezetése alatt álló Kísérletes Sebészeti Intézetbe. Így több okból eredően is évekig szoros kapcsolatban voltam a Sebészeti Klinikával. Ma is jól emlékszem arra, amikor számos kötelezettsége mellett gyakorta időt szakított ránk, érdeklődött, tanácsokat adott a Végh adjunktus úr laboratóriumában folyó immunológiai kutatásainkhoz.
Ki is volt Petri Gábor? Mi lehet az oka annak, hogy tiszteletére Alapítványt hoztak létre, gyakorta megemlékeznek Rá tanítványai és ma már a tanítványok tanítványai, hogy 100 évvel születése után itt álunk főhajtással rá gondolva: a klinika igazgatójára, az egyetem nagytekintélyű rektorára, az Akadémia Orvosi Osztályának első szegedről származó hajdani elnökére.
Egyetemi tanulmányait a Grazi és a Pécsi Erzsébet Tudományegyetemen végezte, majd sebész, műtősebész szakvizsgát tett. Szegeden a „Sebészeti kórtan” témakörben szerzett magántanári fokozatot. Fiatalon, 39 éves korában nevezték ki egyetemi tanárnak. A Sebészeti Tájanatómiai és Műtéttani Tanszéket, a későbbi Kísérletes Sebészeti Intézetet több, mint három évtizeden át igazgatta. A nagyhírű Sebészeti Klinikát - amit később már csak Petri Klinikaként emlegettek- közel negyed évszázadig vezette. Petri Gábort a ’70-es években elsősorban a hűdéses bélelzáródás pathophysiológiája és terápiája foglalkoztatta, s igen komoly tudományos elismerést szerzett munkásságával. Első négy éves rektori megbízatását fiatalon 44 évesen kapta meg, majd 1975-1984-ig közel egy évtizeden át látta el újra ezt az embert próbáló feladatot. Igazi pihenés nem sok jutott Neki, hiszen 1984. júniusában nyugdíjba vonult, s az azt követő év júliusában elhunyt.
Sokszínű munkásságának a legszebb gyöngyszeme a Tisza parti Mayo Klinika létrehozása volt. 1970-ben indult az intenzív terápiás osztály, amelyből 13 évvel később Boros Mihály professzor vezetésével önálló Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet jött létre. Petri Gábor álma a szívsebészet az 50-es évek közepén először átmenetileg az I. sz. Belgyógyászati Klinika egy osztályrésze volt, majd átkerült a Sebészeti Klinikára Kovács Gábor professzor úr vezetésével. A mellkas- és tüdősebészet megindítása Kulka Frigyes nevéhez kötődik, s 1961-ben megnyílt a mellkas sebészeti osztály is. A nyelőcsősebészet alapjait Imre József rakta le, aki angliai tanulmányútjáról hazatérve világszínvonalú szakmai műhelyt alkotott. Az urológia osztályt 1954-től Német András vezette, s 1962-ben elvégezték hazánkban az első un. élő donoros veseátültetést. Az 50-es évek első felében Németh András és Gál György fejlesztette ki az első hazai művese kezelést, amelynek talaján később önálló művese állomás jött létre. A művese kezelés alapfeltétele a biztonságos vérellátást. A klinika épületében 25 évig működött a szegedi Véradó Állomás, amelynek vezetését Gál György látta el. A vastagbél és végbélsebészet 1965 óta az általános sebészeten belüli szubdiszciplinává vált a klinikán meghatározó személyisége Baradnay Gyula professzor volt. Az érsebészeti munka kiemelkedő tevékenységnek számított a 60-as évektől, később vezető alakja Pepó János lett. Kiemelendő még a Központi Klinikai Kémiai Laboratórium életre hívása 1980-ban, amelyet Tanos Béla professzor vezetett. Nagy Sándor professzor pedig –aki 1960-ban csatlakozott Petri professzorhoz- 1984-ben átvette a Kísérletes Sebészeti Tanszék vezetését és nemzetközileg is elismert keringés- és sokk-kutatásokat végzett. Ebből a kiváló klinikai szellemi műhelyből emelkedett ki számos meghatározó intézet sebészeti osztályának, klinikájának vezetője, prominens személyisége.
Petri Gábor szakmai éles látása, európai műveltsége, integratív személyisége és ne feledjük emberismerete tette lehetővé azt, hogy ez a világszínvonalú munkát végző csapat létrejöjjön és egyben maradva, maradandót alkosson. S ez a sokszínű profil az elmúlt évek során csak tovább fejlődött az emlősebészet, a májsebészet és a hasnyálmirigy-sebészet méltán vívott ki komoly hazai és nemzetközi elismerést a klinikának.
Petri Gábor egyetem szervezőként is maradandót alkotott. Klinikájából a korábban említett intézetek és tanszékek nőttek ki. Széleskörű kapcsolatrendszere révén sokat tett a szegedi 400 ágyas klinika későbbi felépítéséért, az egyetemi épületek rekonstrukciójáért. Hazai és nemzetközi, szakmai és társadalmi megbízatásai adta tekintélyével szolgálta a Szegedi Orvostudományi Egyetemet, intézetek építésével, külföldi ösztöndíjak megszerzésével, kutatási anyagi források biztosításával. A „Tisza parti Mayo Klinika” pedig világszerte ismertté tette a szegedi sebészetet.
