Az Orvosi Vegytani Intézet története

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem a trianoni döntést követően távozni kényszerült Erdélyből, majd 1921-ben Szegedre települt. Klebelsberg Kunó vallás és közoktatási miniszter, Glattfelder Gyula püspök, Somogyi Szilveszter polgármester áldozatvállalásának és együttműködő készségének köszönhetően valósulhatott meg a szegedi polgárság régi álma. Az egyetem céljára átadott, igen nagy értéket képviselő városi középületekben a Kolozsvárról áttelepülő tanári kar megkezdhette munkáját.

Az Orvosi Vegytani Intézet a Kálvária sugárúton a korábbi Ipari Tanonciskola épületének alagsorában nyert elhelyezést. Vezetője Reinbold Béla professzor lett, aki ezt megelőzően 20 évig a Kolozsvári Egyetem Élettani Intézetében dolgozott. Kutatásait a hemoglobin és az epefestékek biokémiája területén folytatta. Fontos szerepet vállalt az áttelepült egyetem újjászervezésében, adminisztratív irányításában. 1922-23-ban dékán, 1923-24-ben és 1927-ben rektori tisztséget töltött be.

Reinbold professzor halálával az Orvosi Vegytani Intézet vezető nélkül maradt. Szent-Györgyi Albert ekkor, 1928-ban, Cambridge-ben Hopkins Klinikai Kémiai Intézetében dolgozott Rockefeller ösztöndíjjal. Kutatásai az akkori biokémia alapkérdése az élő rendszerek energiaforrásául szolgáló oxidációs folyamatok megismerésére irányultak. Klebelsberg miniszter megkeresésére Szent-Györgyi igent mondott és 1928-tól az Orvosi Vegytani Intézet élére nyert kinevezést. Katedráját 1930-ban foglalta el, és 1945-ig vezette az Intézetet. Korábbi lendületével és lelkesedésével fogott hozzá a szegedi biokémiai iskola megteremtéséhez. A korabeli, zárkózottabb egyetemi légkörtől elütő életvidám oktatói, kutatói stílusa nagy számban vonzotta a fiatal tehetséges kutatókat az Intézetbe. Az Intézet 1935-ben költözött jelenlegi helyére, a Rerrich Béla által tervezett Dóm téri egyetemi épületbe.

Kezdetben Szent-Györgyi a Cambridge-ben megkezdett kutatásait folytatta. Ezen időszak egyik kultúrtörténetileg is jelentős eredménye a hexuronsav (valójában C-vitamin) felfedezése és azonosítása a Szegedi és környéke jellegzetes mezőgazdasági termékében a paprikában. Ezen időszak szakmai megkoronázását az Orvosi és Élettani Nobel díj elnyerése jelentette 1937-ben. Mindmáig ez az egyetlen olyan Nobel-díj melynek átvételi ünnepségéről Magyarországra indult haza a kitüntetett.

Szent-Györgyi Albert Nobel-díját a "biológiai oxidációs folyamatok kutatása terén elért eredményekért" kapta, "különös tekintettel a fumársav katalízis és a C-vitamin jelentőségének tisztázására".
domter6
Szent-Györgyi Albert tanszékvezetői tevékenysége mellett, kiemelt figyelmet fordított hallgatói, fiatal munkatársai testi, szellemi fejlődése, kiegyensúlyozott értelmiségi életre nevelésének kérdéseire. A közügyek, az emberi méltóság és szabadság iránti elkötelezettsége megmutatkozott 1934-35-ben viselt dékáni, 1941-42-ben betöltött rektori tisztségében, majd a II. világháború végén és azt követően az éppen berendezkedő diktatúra elleni fellépésében egyaránt.

Szent-Györgyi Albert 1945-ben a Budapesti Egyetem Orvosi Vegytani Intézetének élére, majd 1948-ban az Amerikai Egyesült Államokba távozott. Intézetünk Nobel díjas egykori vezetőjének munkásságát Szeged város 1937-ben díszpolgári címmel, a Szegedi Egyetem 1938-ban, majd 1973-ban díszdoktori címmel ismerte el. Sok más elismerés mellett megkapta a Corvin láncot is.

Szent-Györgyi Budapestre távozását követően négy évig Straub F. Brúnó vezette az intézetet. 1949 és 1980 között Krámli András volt az Intézet igazgatója, akiben a magyar biotechnológiai kutatások egyik úttörőjét tisztelhetjük. Hormonok, vitaminok, és más biológiailag aktív molekulák szintézisére, gyártására irányuló kutatásai mellett, az Intézetben tovább éltek a Szent-Györgyi és Straub professzorok idején kialakult biokémiai munkacsoportok. 1952-ben az Intézet nevét Orvosi Vegytani és Biokémiai Intézetre változtatták, majd a biokémiai részleg 1962-ben Biokémiai Intézet néven önállósult.

Krámli András professzort Kovács Kálmán követte, aki a Szerves Kémiai Tanszékről került az Intézetbe és a peptidkémiai kutatásokat honosította meg, a téma a mai napig virágzik. Megemlítendő többek között a peptid-hormonok radioaktív jelzése, a kolecisztokinin racionális szintézise, a radioimmunoassay módszerek kifejlesztése. 1989-ben az Intézet vezetését Penke Botond vette át, a korábbi témák mellett újdonságként jelent meg a neurodegeneratív betegségek kutatása, módosított peptidek szintézise, a peptid- és fehérjeanalitika, proteomika valamint a nukleotid-kémia. 2005-től 2019-ig az intézet vezetője Tóth Gábor volt. Az Intézet továbbra is műveli a fentebb említett témákat, az elmúlt néhány évben újdonságként jelentek meg az elméleti kémiával, ß-aminosavak felhasználásával illetve a peptidek konformáció vizsgálatával kapcsolatos munkák. Jelenleg az intézet vezetője Martinek Tamás.

Jelenleg az Intézet mellett akadémiai kutatócsoport is működik (Fehérjekémiai Kutatócsoport, 2007-től Szupramolekuláris és Nanoszerkezetű Anyagok Kutatócsoportja), amelynek jelenlegi vezetője 2016-tól Tóth Gábor. Újabban biokonjugátumok szintézisével és antimikrobiális peptidekkel is foglalkozik az intézet.

News

Honlap_kezdo_cikkhez

Where future doctors are born

Professor György Lázár M.D., Ph.D., D.Sc.

Following a thorough self-evaluation process covering several areas and an on-site visit by the Accreditation Committee, the Albert Szent-Györgyi Medical School at the University of Szeged has been granted accreditation by the World Federation for Medical Education (WFME) for eight years, until 15 December 2031.

Follow us

Facebook Google Plus YouTube Twitter