Bezár

Köszöntő, bemutatkozás

Kardiopulmonális Kutatócsoport

Kardiopulmonális Kutatócsoport

2026. március 11.
4 perc

1. A kutatócsoport főbb adatai

A kutatócsoport elnevezése:
Kardiopulmonális Kutatócsoport – Cardiopulmonary Research Group

Vezető:
Prof. Dr. Peták Ferenc

Tagjai (témavezetői, témakiírói):

  • Prof. Dr. Babik Barna (témakiíró)
  • Dr. Fodor Gergely, egyetemi docens (témakiíró)
  • Dr. Tolnai József, egyetemi adjunktus (témakiíró)
  • Dr. Balogh Ádám, egyetemi adjunktus (témakiíró)
  • Somogyi Petra, tudományos segédmunkatárs
  • Kun-Szabó Fruzsina, tudományos segédmunkatárs
  • Ivánkovitsné Kiss Orsolya, biológus

Jelenlegi PhD hallgatók:
Bakó Ferenc Dezső; Barczánfalvi Gábor Attila; Demeter Gábor;
Kincsesné Ágoston Zsuzsanna; Pálfi Alexandra; Nam Yeongchan

Működési helyszín:

  • SZTE SZAOK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet
  • SZTE SZAKK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet

Kapcsolat:
E-mail: petak.ferenc@med.u-szeged.hu
Telefon: +36 62 54 5077

A kutatócsoport tagjai:

Kardiopulmonaris_csoport

2. A kutató laborban folyó munka

A Kardiopulmonális Kutatócsoport kutatásainak középpontjában a keringési és légzőrendszer élettani kölcsönhatásainak vizsgálata áll, transzlációs állatkísérletes modellekben és humán klinikai környezetben egyaránt. Munkánk célja a kardiopulmonális rendszer normál működésének, valamint a légzőrendszert érintő kórképekhez társuló funkcionális és mechanikai eltérések mechanizmusainak feltárása.

Az elmúlt évtizedben végzett vizsgálataink kiemelten foglalkoztak a légúti szűkülettel és a tüdőszövet mechanikai tulajdonságainak romlásával járó betegségekkel, valamint a szisztémás kórképek – így a diabetes mellitus, az iszkémiás stroke és fibrotikus elváltozások – tüdőfunkcióra gyakorolt hatásaival. Kutatásaink kiterjednek az általános anesztézia légzőrendszeri következményeinek vizsgálatára, valamint a gépi lélegeztetés új modalitásainak fejlesztésére.

A kilégzett gázok elemzését kapnográfiás módszerekkel végezzük, amely fontos információt nyújt a ventiláció–perfúzió illeszkedéséről és a betegmonitorozás klinikai kérdéseiről. Klinikai kutatásaink között szerepelnek poszt-COVID betegek bevonásával végzett vizsgálatok is. Az adatfeldolgozás során egyre nagyobb szerepet kapnak a mesterséges intelligencián alapuló módszerek, mind az aktuális mérések értékelésében, mind korábbi adatbázisok újra elemzésében.

Képek a kutatólaborról:

A kutatólabor főbb műszerei és módszerei

A kutatócsoport modern légzésélettani mérési módszerek alkalmazására és fejlesztésére specializálódott. Alapvető módszerünk a kényszerített oszcillációs technika (FOT), amely lehetővé teszi a légutak és a teljes légzőrendszer mechanikai tulajdonságainak részletes vizsgálatát. Ezt volumetriás kapnográfiával egészítjük ki a kilégzett szén-dioxid dinamikájának és a ventiláció–perfúzió viszonyainak elemzésére.

Méréseink során keringési és légzési paramétereket monitorozunk alap- és kóros állapotokban, spontán légző és gépi lélegeztetés alatt álló alanyoknál egyaránt. Állatkísérletes modelljeink között szerepelnek légúti túlérzékenységi modellek, lebegő részecskék inhalációs expozíciós rendszerei, valamint globális és fokális agyi iszkémiás modellek. Morfológiai és strukturális elemzésekhez fénymikroszkópos szövettani vizsgálatokat végzünk.

Főbb műszerek:
Resmon Pro V3 FOT rendszer; saját fejlesztésű FOT eszközök; fő- és mellékáramú kapnográfok; teljes test pletizmográf (FRC mérés); Harvard kisállatlélegeztető; Harvard mikrokapnográf; LabChart adatgyűjtő rendszer; vérnyomás-, EKG- és vérgázmonitorozó eszközök.

Az elmúlt 10 év legkiemelkedőbb közleményei

Somogyi P, Tóth I, Ballók B, Hammad Z, Hussein RA, Kun-Szabó F, Tolnai J, Danis J, Kecskés S, Fodor GH, Farkas E, Peták F. (2024) Pulmonary consequences of experimentally induced stroke: differences between global and focal cerebral ischemia. Front Physiol. 15:1511638.

Peták F, Südy R, Diaper J, Fontao F, Bizzotto D, Dellacà RL, Habre W, Schranc Á. (2024) Benefits of intratracheal and extrathoracic high-frequency percussive ventilation in a model of capnoperitoneum. J Appl Physiol. 136(4):928-937.

Peták F, Fodor GH, Schranc Á, Südy R, Balogh ÁL, Babik B, Dos Santos Rocha A, Bayat S, Bizzotto D, Dellacà RL, Habre W. (2022) Expiratory high-frequency percussive ventilation: a novel concept for improving gas exchange. Respir Res. 15;23(1):283.

Südy R, Schranc Á, Fodor GH, Tolnai J, Babik B, Peták F. (2020) Lung volume dependence of respiratory function in rodent models of diabetes mellitus. Respir Res. 9;21(1):82.

Tolnai J, Rárosi F, Tóth I, Babik B, Novák Z, Peták F, Fodor GH.: Relationships between capnogram parameters by mainstream and sidestream techniques at different breathing frequencies. Sci Rep. 2024 Oct 26;14(1):25443. doi: 10.1038/s41598-024-75808-0.

Az elmúlt 10 évben a DI-hoz köthető PhD dolgozatok

Kovács Barbara Nóra: Szívbetegségek epidemiológiai jellemzőinek vizsgálata (2025)

Ballók Bence: A légzőrendszer élet és kórtanának transzlációs vizsgálata (2025)

 

3. Hallgatói lehetőségek bemutatása

A labor aktívan támogatja a hallgatók tudományos fejlődését konferenciarészvétel, utazási támogatás és – ahol releváns – kari mobilitási és „travel grant” pályázatok révén. A kutatócsoport nyitott egyéni képzésű, munka melletti PhD hallgatók fogadására.

A labor külföldi, Stipendium Hungaricum ösztöndíjas és önköltséges hallgatók számára is teljes körű szakmai támogatást biztosít. Nemzetközi kollaborációink kiterjednek többek között a Genfi Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetére, a grenoble-i Centre Hospitalier Universitaire-re, valamint a Paris Saclay Egyetem INSERM U1193 kutatóegységére.

A kutatócsoport rendszeresen igénybe veszi külső infrastruktúrák szolgáltatásait, így a SOLEIL Synchrotron (DISCO beamline) core facility hozzáférését is.