Mintegy 900 diabetológiai szakember részvételével a Szegedi Tudományegyetemen megnyílt a Magyar Diabetes Társaság kongresszusa. Magyarországon 1,1-1,2 millió lehet a cukorbetegek száma és 2-3 millióan is lehetnek azok, akik a kardiovaszkuláris, renális, hepatikus, metabolikus szindrómában, vagyis a társbetegségekben szenvednek. Ha a 2-es típusú cukorbetegséget és szövődményeit szeretnénk megelőzni, elsősorban a testsúlyunkat kell kontrolálnunk.
A Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában megnyílt a Magyar Diabetes Társaság idei, 34. kongresszusa. Az esemény a társaság legnagyobb tudományos, közéleti és posztgraduális képzési fóruma az évben. A kongresszuson mintegy 900 szakember vesz részt, köztük diabetológusok, endokrinológusok, gyermekgyógyászok, diabéteszes szakápolók, dietetikusok, valamint a társszakmák képviselői. A Magyar Diabetes Társaság elnöki tisztségét Prof. Dr. Lengyel Csaba egyetemi tanár, az SZTE Szent-György Albert Klinikai Központjának elnöke tölti be, alelnöke pedig Prof. Dr. Várkonyi Tamás egyetemi tanár, az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinika igazgatója, aki a társaság eljárásrendje szerint a következő, 2029–2033-as ciklusra előre megválasztott elnök is.
A Magyar Diabétesz Társaság 1970-ben 60 taggal alakult meg, 1988-ban a rendszerváltás idején 200 fő volt a társaság taglétszáma, ma pedig már mintegy 3800 tagot számlálnak. A társaság célja a hazai diabetológia fejlesztése, a tagok és a szakterület iránt érdeklődő szakemberek tudományos ismereteinek bővítése és orvosetikai nevelése, valamint a diabetológia hazai és külföldi eredményeinek ismertetése, a tudományos eredmények gyakorlati felhasználása. Az MDT minőségbiztosítási tevékenységet is végez, ennek keretében akkreditálja a diabetológiai szakellátóhelyeket, hogy ezeken megfelelő képzettségű diabetológus, orvos, szaknővér, dietetikus, kedvező esetben akár pszichológus és gyógytornász, valamint megfelelő felszereltségű a szakrendelés legyen.
A Magyar Diabetes Társaság 34. kongresszusának résztvevői. Fotó: Miskolci Dávid
A kongresszus előtti sajtótájékoztatón Prof. Dr. Lengyel Csaba elmondta, hogy a diabétesz interdiszciplináris betegség, számos szövődménye van, több más betegséggel jár együtt, ezért nagyon széles népességet érint. A diabétesz előfordulási gyakorisága világszerte körülbelül 10 százalék, a világon 560-580 millióra becsülik a diabéteszesek számát, 2050-re pedig ezt a számot 882 millióra jósolják. A magyarországi becslések szerint itthon 700 ezer és 800 ezer közötti az ismert és kezelt diabéteszesek száma, a nem kezeltekkel együtt pedig ez a szám 1,1-1,2 millió lehet. Prof. Dr. Lengyel Csaba felhívta a figyelmet, hogy a cukorbeteg esetek 90 százalékát kiadó 2-es típusú diabétesz veszélyes és alattomos betegség, mert nagyon sokáig nem jár különösebb látványos tünetekkel, amikor viszont ezek megjelennek, azok már a szövődmények tünetei. A diabétesz leggyakoribb kísérő betegségei a kardiovaszkuláris szövődmények, a krónikus vesebetegség, a neuropátia, valamint a kiserek károsodása miatt a szemészeti szövődmények. Az ismert kardiovaszkuláris betegséggel rendelkező cukorbetegek aránya 35-40 százalékra tehető, 40 százalékuk pedig krónikus vesebetegségben is szenved. Ha ezek a szövődmények együtt lépnek fel, az nagy mértékben megnöveli az infarktus és a stroke bekövetkezésének esélyét, és képes növelni a halálozás kockázatát.
Prof. Dr. Lengyel Csaba egyetemi tanár, az SZTE Szent-György Albert Klinikai Központjának elnöke, a Magyar Diabetes Társaság elnöke. Fotó: Miskolci Dávid
Prof. Dr. Lengyel Csaba elmondta, mire a 2-es típusú cukorbetegséget felfedezik, az már körülbelül 5 éve tünetmentesen fennáll. A felfedezés pillanatában a betegek nagy hányadának már van valamilyen szövődménye, ezért a szakmának keresnie és megfelelően kezelnie kell ezeket. Emiatt a belgyógyász professzor szerint a cukorbetegség gyógyítása egyrészt átfogó, holisztikus, integratív belgyógyászati orvosi szemléletet igényel, másfelől pedig elengedhetetlen a társszakmák összefogása. Mivel a betegség kialakulásának kórélettani faktorai a cukorbetegségben, a vesebetegségben, a szívbetegségben közösek, ezért Magyarországon akár 2-3 millió közé tehető azoknak a betegeknek a száma, akik az úgynevezett kardiovaszkuláris, renális, hepatikus, metabolikus szindrómában szenvednek. E betegeknél rendszerint a túlsúly, az elhízás a közös. A zsírszövetek kis intenzitású, krónikus elhúzódó gyulladása és az így termelődő gyulladásos faktorok a szervezet szinte minden szervét képesek károsítani. Prof. Dr. Lengyel Csaba szerint, ha a cukorbetegséget és szövődményeit szeretnénk megelőzni, ahhoz elsősorban a testsúly kontrolálása szükséges. Ez a tanács kifejezetten aktuális, mivel a magyar felnőtt lakosság kétharmada vagy túlsúlyos vagy kövér.
Prof. Dr. Széll Márta az SZTE nevében megnyitja a kongresszust. Mellette Prof. Dr. Várkonyi Tamás és Prof. Dr. Lengyel Csaba. Fotó: Miskolci Dávid
A kongresszus megnyitóján Prof. Dr. Széll Márta, az SZTE stratégiai rektorhelyettese örömét fejezte ki, hogy többszáz résztvevős tudományos eseményt rendeznek a Szegedi Tudományegyetemen:
– Napjainkban mindössze 73 nap kell ahhoz, hogy az orvosbiológiai kutatási adatok megduplázódjanak. Hihetetlen mennyiségű tudás az, ami felhalmozódik minden orvostudományi területen. Azt is látjuk, hogy ezek az eredmények gyorsan tudnak beépülni a mindennapi gyakorlatba. Tudom, hogy az önök szakmája az, amelynek területén az elmúlt években az egyik legnagyobb áttörés történt az új hatásmechanizmusú szerek bevezetésével a diabétesz gyógyításában. Magam is vallom, hogy a konferenciaelőadások és az értelmező megbeszélések, fontosak ahhoz, hogy egy-egy szakma naprakészen tudja követni az új vívmányokat és bekerülésüket a mindennapos betegellátásba – fordult Prof. Dr. Széll Márta a kongresszus résztvevőihez.
– A kardiovaszkuláris, renális, hepatikus, metabolikus szindróma összetettsége arra mutat rá, hogy milyen széleskörű interdiszciplináris, multidiszciplináris összefogásra van szükség, hogy megfelelően tudjuk kezelni a betegeinket – hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Lengyel Csaba a kongresszus megnyitóján. – Az egyén szempontjából holisztikusan kell gondolkoznunk és igényesnek kell lennünk, hiszen akkor fogalmazhatunk meg a betegek számára orvosi igényeket, ha magunk is igényesen végezzük a munkánkat – mondta a társaság elnöke.
Prof. Dr. Barkai László, Prof. Dr. Lengyel Csaba és Prof. Dr. Várkonyi Tamás a kongresszus előtti sajtótájékoztatón. Fotó: Miskolci Dávid
Prof. Dr. Barkai László a Magyar Diabétesz Társaság főtitkára, korábban a társaság elnöke a megnyitón elmondta, a kongresszus kiemelt témakörei között előadás szól majd a diabétesz és a daganatok kapcsolatáról, valamint a prediabéteszről, vagyis a diabéteszt megelőző állapotok problémáiról; kiemelt téma lesz a terhességgel szövődött diabétesz, valamint a gyermekek és az idős korosztály helyzete, és a kongresszuson a társaság részéről geriátriai, diabetológiai szakmai ajánlást mutatnak majd be.
Prof. Dr. Várkonyi Tamás alelnök a megnyitón az év legfontosabb diabetológiai eseményének nevezte a társaság szakmai konferenciáját. Idén 73 hazai szakember jelentkezett diabetológiai témájú előadással, amelyekben eredeti, publikálatlan saját megfigyeléseket tesznek közzé. Az utóbbi 2-3 év gazdag tudományos eredményei azt mutatják, hogy a magyar diabetológiában tevékenykedők innovatívak és motiváltak. A rendezők idén is vitákra, diszkussziókra számítanak; az előadások mellett 18 olyan szimpózium is lesz, amelyben a szakma ismert képviselői review jellegű tapasztalataikat osztják majd meg. Prof. Dr. Várkonyi Tamás szerint, aki végigüli a kongresszus négy napját, felkészült lesz abból, amit 2026-ban a diabetológiában és az ahhoz társuló betegségek vonatkozásában tudni kell.
Prof. Dr. Várkonyi Tamás egyetemi tanár, az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinika igazgatója, a Magyar Diabetes Társaság alelnöke. Fotó: Miskolci Dávid
Köszöntőjében Prof. Dr. Várkonyi Tamás elmondta, hogy a Szegedi Tudományegyetem Szent-György Albert Klinikai Központjának Belgyógyászati Klinikáján újfajta szemlélet honosodott meg a 2-es típusú diabéteszes betegek ellátásában.
– A kardio-renális-metabolikus megközelítést szolgálja, hogy a belgyógyászati klinikán fizikailag is egy egységben működik a diabetológia, az endokrinológia, a nefrológia és egy rehabilitációs egység, ahol igyekszünk tudásunk javát arra fordítani, hogy a betegeket megfelelőképpen tudjuk kezelni. A járóbeteg szakellátásban dolgozó kollégákkal együtt komoly regionális feladatot is ellátunk, kapcsolatban vagyunk a régióban működő egységekkel, például a békéscsabai kórház endokrinológiai és diabetológiai osztályával is. A betegellátásban végzett szerepünk mellett az oktatásban és a kutatásban is igyekszünk helytállni, ilyen sok PhD fokozatú, illetve habilitált kollega soha nem volt még a klinika történetében, mint amennyien most vannak a diabetológia-endokrinológiai csoportban – emelte ki az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinika igazgatója.
Panek Sándor
A borítóképen: Prof. Dr. Várkonyi Tamás, Prof. Dr. Széll Márta, Prof. Dr. Lengyel Csaba és Prof. Dr. Barkai László a Magyar Diabetes Társaság kongresszusának megnyitóján. Fotó: Miskolci Dávid.
