Dr. Pócs Dávid (Magatartástudományi Intézet) beszámolója

A 2019. évi európai orvosképzési (AMEE) konferencián

szerzett tapasztalatok összegzése

 

Nagy örömmel vettem részt immár második alkalommal a világ legnagyobb orvosképzési konferenciáján. A magatartástudományi témák (kommunikáció, etika, pszichológia stb.) idén is nagy hangsúlyt kaptak a plenáris üléseken, a poszter szekciókban és az előadásokon is egyaránt. Elsősorban ezeken vettem részt, de gyakorló orvosként a klinikai oktatással kapcsolatos szekciókba is bekapcsolódtam.

 

Újdonságok, jó gyakorlatok:

 

  • A lelkiismeretesség index alkalmazása (Conscientiousness Index)
  • Az orvostanhallgatók graduális képzése során tanúsított „lelkiismeretessége” a konferencián bemutatott egyes kutatások szerint szignifikánsan összefüggött a későbbi klinikai teljesítményükkel. A megbízhatatlan hallgatók „rosszabb orvosnak”, míg a lelkiismeretes hallgatók „jobb orvosnak” bizonyultak a graduális és posztgraduális tesztek összevetése során. Ez egy komplex index, ami több elemet tartalmaz: a jogosulatlan hiányzásokat a kurzusokról, az adminisztratív határidők betartását, a tanulmányi osztállyal történő együttműködésüket stb. Számomra ennek az a tanulsága, hogy a tanulmányi teljesítményen kívül vannak más szempontok is, amik bizonyíthatóan meghatározzák a későbbi klinikai teljesítményt. Etikai eljárásokban vagy állásinterjúknál például ez az index is egy szempont lehet.
  • A beteg, mint oktató (Patient as Educator)
  • A konferencián nagy hangsúlyt kapott a betegek bevonása az orvosképzésbe. Kifejezetten ezzel a témával kapcsolatos szekciókon is részt vettem. Habár a Magatartástudományi Intézetben számos kurzusba bevonjuk a beteget (Tanatológia, Egészségfejlesztés, Pszichoszomatika…), megerősödött bennem, hogy ez nagyon fontos és ki kell használni minden lehetőséget ezen a téren. Ez a fajta oktatás lehetőséget nyújt a betegekkel való találkozásra, illetve az etikus és empatikus viselkedés, valamint a kommunikációs készségek gyakorlására. Egy előadás például azt mutatta be, hogyan vonnak be a gyermekgyógyászati kommunikáció oktatásába serdülő betegeket. Nálunk is be lehetne vonni krónikus betegeket a kommunikációs gyakorlatokon az adherencia oktatásába.
  • Klinikai vizsgálat (Normal Clinical Teaching) első és másodéven
  • Egy szingapúri egyetemen a klinikai vizsgálatokat egészséges önkénteseken kezdik el megtanulni a hallgatók. Önmagában ebben semmi újdonság nem lenne, azonban mindezt már az első két évben az elméleti tantárgyak oktatásával párhuzamosan teszik. Nem csak a fizikális vizsgálatról volt szó, hanem egyes eszközös vizsgálatokról is (EKG, spirometria, UH stb.). Ezt nagyon jó ötletnek tartom. Kérdésként felmerült, hogy miért nem egymáson gyakorolnak, miért kell egészséges önkénteseket (más egyetem hallgatóit) bevonni. A válasz az volt, hogy a hallgatókat nem szeretnék kellemetlen helyzetbe hozni, hogy le kelljen vetkőzniük egymás előtt.
  • Reggeli a pályaorientációval és a hivatástudattal kapcsolatban
  • Egy amerikai előadó egy praktikus és könnyen kivitelezhető extrakurrikuláris tevékenységet ismertetett. Rendszeresen szerveznek egy-egy reggelit orvostanhallgatók egy kis csoportja és egy-egy klinikai dolgozó számára, ahol (egy-egy etikai eseten keresztül) a hivatástudatról és az adott szakma előnyeiről és kihívásairól esik szó. Ezek a reggelik segítik a hallgatókat a pályaorientációjukban is, amit fontosnak tartok, mert hatodév végén erről is döntést kell hozniuk (ez is egyfajta kimeneti követelmény), de az egyetemen kevés segítséget kapnak ezügyben. Ezek a tevékenység nálunk is megszervezhető lehetne a legújabb klinika büféjében a Hallgatói Önkormányzat vagy a Szegedi Orvostanhallgatók Egyesületének bevonásával.
  • Palliatív oktatás a gyakorlatban
  • Egy svéd egyetemen az orvostanhallgatókat egy választható kurzus keretei között bevonják a hospice ellátásba. Felügyelet mellett a hallgatók gyógyíthatatlan betegeket ápolnak, részt vesznek a palliatív ellátásukban, illetve ott vannak a haldoklók mellett az utolsó órájukban. Itt összpontosulnak az etikai elvek, a segítő attitűd, az empatikus viselkedés, az orvosi hivatástudat, és ezáltal formálódik a hallgató értékrendszere. Mindez a betegek otthonában történik. Intézetünkben már zajlik ezzel kapcsolatos oktatás a „Tanatológia” és a „Kommunikáció a haldoklóval” kurzusok keretei között. Ezekre lehetne ráépíteni ezt a típusú oktatást.
  • A munkahelyi méltóság (Workplace Dignity) hangsúlyozása
  • Azokban a szekciókban, amelyekben részt vettem többször is előkerült a „munkahelyi méltóság” fogalma. Először nem értettem, hogy ez mit takarhat, de ahogy példákat hoztak rá, ráismertem a magyar egészségügy hétköznapjaira. A társszakmák kritizálása, a másik kolléga szakmai tudásának megkérdőjelezése, az alá-fölé rendeltség érzékeltetése és kihasználása… A hálapénz-rendszernek is tulajdoníthatóan ez a hazai egészségügyi rendszere sajnos nagyon is jellemző. Saját bőrömön is többször tapasztaltam, és ebben szocializálódva, ha nem tudatosítja az ember, sajnos a részévé válhat. Ezt a problémakört a „munkahelyi méltóság” fogalma a pozitív oldaláról közelíti meg. Tapasztalataim szerint a magyar orvosképzésben az „orvos-beteg kapcsolat” egy központi elem, azonban az „orvos-orvos kapcsolatra” sokkal kisebb figyelem jut. Fontosnak tartom, hogy erre készítsük fel az orvostanhallgatókat már a graduális képzésük során.
  • Magatartástudomány a klinikai oktatásban
  • A konferencián többször előkerült, hogy ahogy a preklinikai modulba bevonják a klinikumot, a klinikai modulba is bevonják az elméleti oktatást. A magatartástudományi szekciókban is hasonló tapasztalatokról számoltak be. A klinikai oktatásba integráltak etikai esetelemzéseket és kommunikációs gyakorlatokat. Az anamnézis felvétel során például nem csupán a szakmai információkat értékelték, hanem a kommunikációs készségeket is. Azt gondolom, hogy ez nálunk is megoldható lenne.
  • Oktatással kapcsolatos applikációk
  • Az etikai szekcióban bemutattak egy orvosi etikával kapcsolatos applikációt. Az app etikai eseteket, ezzel kapcsolatos kvízt és moderált esetmegbeszélő felületet tartalmazott, valamint videókat. Jó és korszerű ötletnek tartottam.

Úgy érzem, hogy összeségében nagyon hasznosan telt a konferencián eltöltött idő. Örülök, hogy ilyen sokan részt vettünk Szegedről és jó volt látni, hogy mindenki azon gondolkozott, hogy javíthatná az oktatást.

 

Végezetül úgy gondolom, hogy intézetünkben számos olyan oktatás zajlik, amely megállná a helyét egy nemzetközi prezentáció alkalmával: pl. a színészek bevonásával zajló és videó-visszajelzéses orvos-beteg kommunikációs gyakorlat, az életvégi ellátással foglalkozó „Tanatológia” és „Kommunikáció a haldoklóval” kurzusok, az integrált oktatást megvalósító „Pszichoszomatika” kurzus, az e-learning alapú „Dohányzáskommunikáció” kurzus, és az „Egészségfejlesztés” tantárgycsoport.

 

Szeged, 2019. 09. 03.

 

Pócs Dávid

Magatartástudományi Intézet





Kövess minket



YouTubeLinked inGoogle PlusTwitter


Kiemelt hírek

Izraeli_latogatas_2

Prof. Shaul Yatsiv (Head of Medical Profession Licensing Division) és Dr. Moshe Cohen (CEO Medical Doctor International Academy) 2022. június 15-én folytattak megbeszélést Karunk vezetőivel.

Kovacs_Kalman_kep

Őszinte részvéttel tudatjuk, hogy Dr. Kovács Kálmán, a SZOTE díszdoktora, az MTA külső tagja, Kanadában tevékenykedő orvos, tudós 2022. április 27-én elhunyt Torontóban